Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: április  •  Nap: 12
20 találat
[1]

1394. április 12.

A budai országgyűlés adót rendel el a török elleni védelemre

[2]

1670. április 12.

Tokajt kezdik ostromolni a felső-magyarországi fölkelők

[3]

1781. április 12.

Megszületett Szentpétery József ötvös

A XIX. század legjelentősebb magyar ötvösművésze Rimaszombatban látta meg a napvilágot. Bécsben tanult, majd ott dolgozott. 1809-től Pesten élt, de anyagi nehézségek miatt Losoncra költözött. Hat év után, 1818-ban visszatért Pestre, ahol számos művészi értékű használati tárgyat készített. Később - tehetsége révén - sokalakos művész-domborműveket alkotott. Az ezüstből készült, a Porus király fogságba esése című domborművét Londonban állították ki. Több ötvöscéh tagjává választotta, s tagja volt a párizsi művészegyletnek is. Munkája mellett elméleti írásokkal is síkraszállt a céhek eltörlése és a munkásnevelés művészi színvonalának emelése érdekében. Pesten hunyt el 1862. június 12-én.

[4]

1861. április 12.

Polgárháború kezdődik az Egyesült Államokban

Miután a déli államok egységei tűz alá veszik a dél-karolinai Fort Sumterben állomásozó szövetséges csapatokat, megkezdődik az Egyesült Államok – „elszakadást célzó” – polgárháborúja, amelyben az északiak és a déliek harcolnak egymással. Az északi és a déli államok közti feszültségek az iparosodott Észak és a feudális-agrár Dél ellentéteiből, valamint a rabszolgakérdésben való különböző álláspontjukból fakadnak. A társadalom szerkezete és a gazdaság Délen a néger rabszolgák munkaerején alapszik, akikkel az óriási gyapot- és dohányföldeket műveltetik meg. Északnak ezzel szemben szabad munkaerőre van szüksége az iparban. Ehhez járul hozzá, hogy az utóbbi évtizedekben a rabszolgákkal szembeni embertelen bánásmód óriási felháborodást vált ki. Az addigi megállapodások – a szabad és a rabszolgatartó államok közti egyensúly fenntartása, a rabszolgatartás betiltása a 36°30´ szélességi foktól északra – nem hidalták át az Észak és Dél közti ellentéteket. A republikánus Abraham Lincoln elnökké választása után, 1860. november 9-én Dél-Karolina kilépett az unióból, mivel a republikánusok a rabszolgaság teljes megszüntetése mellett foglaltak állást. A következő hat héten belül Mississippi, Florida, Alabama, Georgia, Louisiana és Texas államok is csatlakoztak a kivonulókhoz. 1861. február 8-án az elszakadt déli, ún. konföderált államok ideiglenes kormányt alakítanak, február 9-én Jefferson Davis személyében saját elnököt választanak, és saját alkotmányt dolgoznak ki, amelyben a rabszolgatartást legális intézménynek ismerik el. A hadműveletek megkezdése után Virginia, Arkansas, Tenessee és Észak-Karolina is átáll a konföderált államokhoz. (1862. IV. 26.; 1863. VII. 1-3.; 1865. IV. 9.).

[5]

1866. április 12.

Meghal Mikajel Ghazari Nalbandjan örmény író

Nor-Nakhicsevan-ban született 1829. november 14-én. 1858-ben egyik megindítója volt a Hjusziszapalj című folyóiratnak, amely korszakos szerepet töltött be az örménység politikai és irodalmi fejlődésében, s e lap hasábjain bontakozott ki szépírói tehetsége. Nyugat-Európában felvette a kapcsolatot az orosz forradalmi emigráció vezetőivel, hatásuk alá került, s hazatérése után kapcsolatot keresett a Föld és Szabadság nevű illegális szervezettel. Tevékenységéért bebörtönözték, majd 1865-ben Kamisinba száműzték, ahol egy évvel később meghalt. Irodalmi ars poeticájában az irodalom történelmi meghatározottságát hirdette, szépirodalmi munkásságát is a politikai harc szolgálatába állította. Halottidézés címmel ő írta az 1859-ben kiadott első városi témájú örmény regényt. Érdekes, hogy bár az újörmény nyelv terjesztésének híve volt, verseit a halott óörmény nyelven írta.

[6]

1871. április 12.

Meghal Dósa Géza festő

1864-től Pesten Székely Bertalannál, majd Bécsben és Münchenben tanult. 1869-ben a magyar történeti festménypályázaton ösztöndíjat nyert, amellyel Münchenbe utazott. Hazatérve súlyos anyagi gondok között élt, s főleg arcképfestéssel foglalkozott. Fő műve: Wittich József leányainak kettős arcképe. Kortársai nem méltányolták tehetségét, művészetét csak halála után értékelték. A súlyos megpróbáltatások, a sikertelenség elől a halálba menekült.

[7]

1871. április 12.

Megszületett August Endell német építész

Berlinben született. A korai szecesszió és az új építészet egyik jellegzetes alakja. A breslaui (ma: Wroclaw) Művészeti Akadémia igazgatója és professzora volt. Tervezett bútorokat, berendezéseket, textíliákat és ékszereket. Fő műve az 1895-98 között Münchenben épített Elvira fotóműterem, amelynek homlokzatát szabálytalan alakú és elrendezésű nyílások tagolták és nagyméretű, színes, lendületes sárkánydísz egyesítette a germán és keleti ornamentika fantasztikumát. Ez az alkotás, amely a maga idejében a Jugendstil (a német szecesszió) kiáltványaként hatott, 1944-ben elpusztult. Elméleti munkássága is jelentős. A német fővárosban hunyt el 1925. április 13-án.

[8]

1885. április 12.

Létrejön az Erdély-részi Magyar Közművelődési Egylet

Kolozsvári egyetemi oktatók, ügyvédek és tisztviselők hozták létre a magyar nyelv és kultúra terjesztése érdekében az Erdély-részi Magyar Közművelődési Egyletet. Terveikhez a szükséges pénzt jótékony célú bálokon és egyéb adományokból szedték össze. (A fővárosban, pl. egy nagy kávéház évi 25 forintot fizetett az EMKE név használatáért.) Az EMKE munkája lelkészek és tanítók segélyezésével kezdődött, majd iskola alapításokkal, s részben közgazdasági tevékenységgel folytatódott. Egy évtized alatt 45 iskolát, 25 óvodát, 16 egyházat, 45 népkönyvtárat létesítettek, illetve segélyeztek. Pénzt gyűjtöttek Petőfi, Kőrösi Csoma, Mikes Kelemen szobraira. Kiemelt figyelmet szenteltek az erdélyi ipar pártolásának, kiállításokat szerveztek. Negyedszázad leforgása alatt az ország legnagyobb egyesületévé vált, de növekvő vagyona ellenére, jelentősége a századforduló után lecsökkent. Működése alatt 3 millió forintot fordított segélyezésre, 268 iskolát épített vagy segített, 77 óvodát és 214 népkönyvtárat állított fel.

[9]

1903. április 12.

Új formát ölt az MSZDP

Az MSZDP ekkor tartott kongresszusán átdolgozta programját és új szervezeti szabályzatot fogadott el. 1904-től nemzetiségi frakciók alakultak, megindult a nőmunkások és az ifjúmunkások külön szervezése is. A mozgalom hármas felépítésű volt: Létezett a párt, mint politikai mozgalom, az 1905-től napilapként kiadott Népszavával. A párt az egyleti szabályozás miatt nem rendelkezhetett fiókszervezetekkel. Az érdekvédelmi feladatokat a szakszervezetek látták el. Ezek viszont az egyesülési jog szerint nem foglalkozhattak sem politikával, sem gazdasági akciók, sztrájkok szervezésével. Az ún. szabadszervezet volt az összekötő kapocs, mely gyakorlatilag persze a szakszervezeti mozgalommal volt azonos, s az üzemek élén álló bizalmiak fogták össze. Ez a harmadik szervezettípus, amely a mozgalom politikai és gazdasági céljaira pénzt gyűjtött, sztrájkot, megmozdulásokat szervezett, a törvények és rendeletek megkerülésével jött létre. A szakszervezeti mozgalom rohamos fejlődését mutatja, hogy míg 1901. végén csak alig 10 ezer tagot tartottak nyilván, addig 1904-ben már több mint 50 ezret, 1906. végén pedig már csaknem 130 ezret.

[10]

1921. április 12.

Megszületett Urbán György, a SZER igazgatója

A budapesti születésű irodalmár 1947-ben fejezte be tanulmányait a budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán. 1948-ban Angliában telepedett le, ahová a londoni egyetem doktorátusi ösztöndíjával került. A doktori fokozatot 1956- ban nyerte el a Londoni Egyetemen. 1948-60 között a BBC magyar osztályán dolgozott, egy ideig az osztályvezető helyettese volt. 1960-65-ig a Szabad Európa Rádió úgynevezett Rádióegyetem programját irányította Münchenben, utána konzultáns lett és éveken át ellátta a különböző nemzetiségi műsorokat interjúkkal, melyeket neves nyugati gondolkodókkal, tudósokkal, írókkal, politikusokkal és diplomatákkal készített. Ezek később kötetekbe gyűjtve, nyomtatásban is megjelentek. Közben kutatómunkát végzett az Indiana Egyetemen, a Dél-Kaliforniai Egyetemen, a Harvard Egyetemen, valamint a Sussex-i Egyetemen. 1983-tól 1986 áprilisáig a Szabad Európa Rádió igazgatója volt Münchenben. Írásai jelentek meg az Encounterben, továbbá más angol és amerikai folyóiratokban, valamint heti- és napilapokban. A kelet-európai kommunista rendszerek utolsó éveiben Margaret Thatcher brit kormányfő külpolitikai tanácsadói köréhez tartozott. Londonban halt meg 1997. október 9-én.

[11]

1938. április 12.

Megbukik az első francia népfrontkormány

A radikális szocialista Edouard Daladier miniszterelnök kinevezése az 1936-ban (VI. 4.) megválasztott népfrontkormány végérvényes felbomlásához vezetett. A Daladier-kormány, amelyben polgári pártok is képviselve vannak, visszavonja a negyvenórás munkahetet, s erre a kommunisták és a szocialisták ellenzékbe vonulnak. A jobboldali pártok ellenállása és a gazdaság feléledésének elhúzódása már előbb rákényszerítette a népfrontkormányt, hogy felhagyjon messzemenő szociálpolitikai reformterveinek megvalósításával. A népfront pártjai között is voltak konfliktusok a nemzetiszocialista Németországnak tett engedmények politikája és a spanyol polgárháborúba való beavatkozás lehetőségének kérdése körül. Ezenkívül a népfrontnak nem sikerült megakadályoznia szélsőjobboldali csoportok kialakulását.

[12]

1945. április 12.

Agyvérzésben meghal F. D. Roosevelt amerikai elnök

Néhány héttel a második világháború európai befejezése előtt Georgia szövetségi államban, Warm Springs üdülőhelyen agyvérzésben meghalt Franklin Delano Roosevelt, az USA 32. (demokrata) elnöke. Utóda az addigi alelnök, Harry S. Truman lett. A 63 éves Roosevelt – szakmája szerint jogász – az USA legkimagaslóbb, de egyben legvitatottabb politikusai közé tartozott. A liberálisok által félistenként tisztelve, a konzervatívok által a gonosz megtestesüléseként elutasítva mind kül-, mind belpolitikailag nehéz időkben kormányozta az Egyesült Államokat. Első és egyben egyetlen elnökként négyszer jelöltette magát sikeresen az USA legmagasabb tisztségére (1932-1945). A gyermekbénulás sújtotta Rooseveltet a nyilvánosság New York állam kormányzójaként ismerte meg (1928-1932). A világgazdasági válságon a „New Deal” programjával lett úrrá. A japán, olasz és német diktatúrák elleni küzdelemben megfordította az USA elszigetelődéspárti közvéleményét, s Nagy-Britannia és a Szovjetunió oldalán belépett a második világháborúba („a demokrácia fegyvertára”).

[13]

1945. április 12.

Befejeződnek a világháború harcai Magyarországon

A front Magyarország területét a Birodalmi Védőállás mögé esett települések április 11-i (Magyarbük és Szentimretelep), illetve 12-i elestével (a Pinkamindszenthez tartozó Kapuy és Dénes-major) hagyta el.

[14]

1961. április 12.

Jurij Gagarint kilövik az űrbe

Jurij Alekszejevics Gagarin Föld körüli űrrepülése az egész világnak a szovjet rakétatechnika színvonalát bizonyította. A Gagarin Vosztok-1 nevű űrhajóját hordozó rakéta mintegy 300 t induló tömegű és háromfokozatú volt. 4,7 t tömegű űrhajót volt képes Föld körüli pályára állítani. A Vosztok-1 űrhajó 89,1 perc alatt kerülte meg a Földet, 181327 km sugarú, nyújtott ellipszis-pályán. Az új rakétatechnika erősítette a Szovjetunió stratégiai-katonai hatalmát. A hasonló teljesítményű kétfokozatú interkontinentális rakéta egy 5 megatonnás robbantótöltetet tudott 10 000 km távolságra eljuttatni. A több robbanófejes rakéták a 60-as évek közepén jelennek meg.

[15]

1971. április 12.

Meghal Igor Tamm szovjet-orosz fizikus

Igor Jevgenyevics Tamm Vlagyivosztokban született 1895. július 8-án. A moszkvai állami egyetemen szerzett diplomát 1918-ban, 1924-ben már az egyetem professzora lett. 1930-1941 között, illetve 1954-től tanszékvezetőként működött. 1934-től ő vezette az akadémia fizikai intézetének elméleti részlegét. Tudományos eredményeit a fényelektromos hatás, a szilárd testekben való fényszóródás, a részecskefizika és a termonukleáris reakció területén érte el. A fizikai Nobel-díjat 1958-ban Cserenkovval és Frankkal megosztva kapta a Cserenkov-effektus felfedezéséért, illetve értelmezéséért. A szovjet fővárosban érte a halál.

[16]

1971. április 12.

Meghal Szászy István jogász

Budapesten született 1899. december 1-jén. 1927-36 között az Igazságügyminisztérium nemzetközi jogi osztályán dolgozott, közben tanított a Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1937-40 között pedig az egyiptomi Nemzetközi Vegyes Bíróság bírája volt. Később ismét Budapesten, majd Kolozsvárott tanított. Főként a nemzetközi magánjog anyagi és eljárásjogi részével, a bírósági határozatok elismerésének és végrehajtásának kérdéseivel foglalkozott. 1948-ban ő készítette el a magyar nemzetközi magánjog kodifikációs tervezetét, s ő bocsátotta közre az első magyar nyelvű ismertetést a Szovjetunió magánjogának alapelveiről. Tagja volt a hágai Állandó Választott Bíróságnak, a Nemzetközi Jogtudományi Intézetnek és a Brit Nemzetközi és Összehasonlító Jogtudományi Intézetnek. Számos jelentős szakmunkát írt.

[17]

1981. április 12.

A Columbia űrrepülőgép próbarepülést hajt végre

Az első űrrepülőgép - visszatérő, többszöri felszállásra alkalmas űrjármű (Space Shuttle) - startját eredetileg április 10-re tervezték, de egy számítógépes rendellenesség miatt le kellett állítani a visszaszámlálást. Így két nappal később emelkedett a magasba a floridai Cape Canaveralról a Columbia, fedélzetén a Holdat is megjárt veterán John Younggal és az újonc Robert Crippennel. Az űrrepülőgép 54 óra alatt 36 fordulatot tett, majd sikeresen, az előre kijelölt helyen, leszállt. Később további három űrrepülőgépet - Challenger, Discovery, Atlantis - is építettek. Közülük a Challenger 1986. január 28-án, a tizedik felszálláskor bekövetkezett baleset során - fedélzetén a 7 főnyi személyzettel - megsemmisült. A Columbia 22 évnyi `szolgálat` után, 2003. február 1-jén a Nemzetközi Űrállomásról a Földre való visszatérés közben felrobbant, s a fedélzetén tartózkodó hét űrhajós szörnyethalt.

[18]

1986. április 12.

Meghal Major Máté építész

Baján született 1904. augusztus 3-án. 1927-ben szerzett építész-oklevelet a budapesti műegyetemen, 1927-31 között magán-tervezői irodákban dolgozott, majd önálló tervező lett. 1933-ban belépett az illegális kommunista pártba. 1936-44 között az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) mérnöke, majd főmérnöke, 1934-37 között a Szocialista Képzőművészek Csoportjának titkára volt. 1946-47-ben az Építésügyi Kormánybiztosság, majd a minisztérium főosztályvezetőjeként dolgozott. 1948-tól tanított a Műegyetemen, 1949-71 között a építéstörténeti tanszéket vezette. 1972-76-ban az Építéstörténeti és Elméleti Intézet igazgatója volt. Az Új Építészet (1945-49), majd az Építés-Építészet (1949-51) főszerkesztője, az Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények szerkesztője, 1958-tól a Magyar Építőművészet szerkesztőbizottságának elnöke. 1955-64-ben a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke volt. 1949-ben az MTA levelező, 1960-ban rendes tagjává választották, 1955-58 között az Akadémia titkáraként működött. 1949-ben Kossuth-díjat, 1960-ban Ybl-díjat, 1977-ben Herder-díjat kapott. Számos lakóépület, lakótelep épült tervei szerint (Budapest, Attila u., Sasfiók u., Tatabánya). Tanulmányaiban főként a modern építészet- és művészetelmélet kérdéseit, az építészet feladatait, a XX. század építészeti törekvéseit tárgyalta. Konzekvensen az új építészet és a korszerű képzőművészet ügyét képviselte a hamisan értelmezett szocialista realizmussal szemben. Fontosabb művei: Az új építészet elméleti kérdései (1948), Építészet és társadalom (1953), Építészettörténet I-III. (1954-60), Pier Luigi Nervi (1960), Az építészet új világa (1969), Breuer Marcell (1970), Amerigo Tot (1970), Goldfinger Ernő (1973), Egy gyermekkor és a kisváros emléke (1973), Férfikor Budapesten (1978), Vágó Péter (1982).

[19]

1996. április 12.

Meghal Geeorge Cushing brit nyelvész professzor

A magyar nyelv és irodalom legnagyobb angliai népszerűsítője Nottingham-ben született 1923. február 17-én. Főiskolai tanulmányait Nottinghamben, illetve a cambridge-i Emmanuel College-ban végezte. A budapesti Eötvös Kollégium ösztöndíjasaként örökre elkötelezte magát a magyar kultúrának. Ő volt az első olyan brit tudós, aki hivatásszerűen szentelte életét a magyar nyelv és irodalom nagy-britanniai terjesztésének. A londoni egyetem szlavisztikai és kelet-európai tanszékének magyar tagozatát vezette. Egyetemi tanárként és a Brit-Magyar Társaság elnökeként egyaránt a két nép barátságának erősítésén munkálkodott. 1956 után számtalan fiatal emigránsnak nyújtott alapvető segítséget. Nevéhez fűződött olyan klasszikus magyar alkotások műfordítása, mint Illyés Gyula: Puszták népe, Móricz Zsigmond: Hét krajcár és Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Rendszeresen látogatott Magyarországra, ahol igen sok barátja volt. Londonban hunyt el.

[20]

2003. április 12.

Magyarországon népszavazást tartanak az EU-csatlakozás ügyében

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra