Az MSZDP ekkor tartott kongresszusán átdolgozta programját és új szervezeti szabályzatot fogadott el. 1904-től nemzetiségi frakciók alakultak, megindult a nőmunkások és az ifjúmunkások külön szervezése is. A mozgalom hármas felépítésű volt: Létezett a párt, mint politikai mozgalom, az 1905-től napilapként kiadott Népszavával. A párt az egyleti szabályozás miatt nem rendelkezhetett fiókszervezetekkel. Az érdekvédelmi feladatokat a szakszervezetek látták el. Ezek viszont az egyesülési jog szerint nem foglalkozhattak sem politikával, sem gazdasági akciók, sztrájkok szervezésével. Az ún. szabadszervezet volt az összekötő kapocs, mely gyakorlatilag persze a szakszervezeti mozgalommal volt azonos, s az üzemek élén álló bizalmiak fogták össze. Ez a harmadik szervezettípus, amely a mozgalom politikai és gazdasági céljaira pénzt gyűjtött, sztrájkot, megmozdulásokat szervezett, a törvények és rendeletek megkerülésével jött létre. A szakszervezeti mozgalom rohamos fejlődését mutatja, hogy míg 1901. végén csak alig 10 ezer tagot tartottak nyilván, addig 1904-ben már több mint 50 ezret, 1906. végén pedig már csaknem 130 ezret.