Ragacsos rizs és évszázados könnyek: hét híres fal a történelemből
2020. október 27. 08:23 Múlt-kor
Afrika leglenyűgözőbb építménye, a ragacsos rizzsel összetapasztott kínai nagy fal, Babilon málló kövei, a fal, amelyet naponta százak könnyei áztatják, a Berlint 28 éven át kettévágó betonszörnyeteg, Róma britanniai ékköve és az 58 ezer életet és halált szimbolizáló kőseb. Összeállításunkban hét világhírű falat mutatunk be.
A kínai nagy fal
A kínai nagy falat a közkeletű vélekedéssel ellentétben nem a Kr. e. 221-ben az egységes Kínát létrehozó Csin Si Huang-ti kezdte el építeni. Első szakaszait Kr. e. 7. században emelték az egymással versengő fejedelemségek.
Az első igazán jelentős építkezésre valóban Kína első császárának idején került sor, aki az északi nomád népekkel szemben, mintegy egymillió munkás segítségével összekötötte az addigi, északi védőfalakat, míg a többit leromboltatta.
A téglából, kövekből, földből, nádból, fűzfából, homokból készült elemeket a Csin-dinasztia idején (Kr. e. 221-206) ragacsos rizzsel tapasztották egymáshoz.
A falat a katonák mellett elítéltekkel, hadifoglyokkal, valamint parasztokkal építették fel. Sok földművest dolgoztattak halálra, akiket a legenda szerint azután esetenként a falakon belülre temettek el.
A kelet-ázsiai ország legfőbb jelképének számító fal építése a Ming-dinasztia uralma (1368-1644) idején fejeződött be. Csak ezekben a századokban 8851 kilométert húztak fel a falból.
A több mint 21 ezer kilométer hosszú építménnyel kapcsolatos legismertebb legenda Meng Csiang-nühöz kapcsolódik, akinek férje a fal építése közben halt meg. A férfit befalazták az építménybe, de a felesége sírásától a falszakasz összedőlt, így az özvegy tisztességgel el tudta temetni férjét.
A Mao-féle kulturális forradalom alatt a kínai nagy fal tégláit gyakran használták fel házak, gazdasági épületek és víztározók építésére, ez a romboló folyamat azonban a szegényebb régiókban ma is megfigyelhető, egyes becslések szerint mára a fal negyven százaléka eltűnt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
