Magyar kutatók is kivették részüket Európa bronz- és vaskori népesedésének tanulmányozásából

2022. január 18. 13:39 MTI

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) hétfői közleménye szerint a széles körű nemzetközi összefogással megvalósult, archeogenetikai (régészeti genetikai) programban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai, valamint Régészeti Intézetének munkatársai is részt vettek. A projekt során a kutatók csaknem 800 őskori humán egyén genomját elemezték az elmúlt években.

A szakemberek Európa bronz- és vaskori népesedési folyamatainak jobb megismerése érdekében az európai kontinens számos régiójából, így Magyarország területéről származó DNS-mintákat is vizsgáltak. A hazai kutatásokat Szécsényi-Nagy Anna, a BTK Archeogenomikai Intézetének vezetője és Hajdu Tamás, az ELTE Társadalomtudományi Kar Embertani Tanszékének docense, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Embertani Tárának segédmuzeológusa koordinálta.

Az eredmények alapján a Brit-szigeteket a késő bronzkorban elérő betelepülési hullám a terület későbbi vaskori népességeinek alapját alkothatta, és összefüggésben állhatott a kelta nyelvek terjedésével.

A beszámoló szerint a közép-európai leletek alapvető jelentőségű összehasonlító anyagok voltak ebben a vizsgálati sorozatban, az ezek elemzése során gyűjtött adatok pedig a jövőbeni kutatások során régiónk vaskori népességtörténeti kérdéseinek megválaszolásához is alapul szolgálnak majd.

A vizsgálatokat végző kutatócsoport a Yorki Egyetem, a Harvard Medical School és a Bécsi Egyetem kutatóinak vezetésével megállapította, hogy a bronzkor második felében az újkőkor óta Európában élő korai földművesek génállománya a mai Dél-Anglia területén ismét megerősödött és dominánssá vált. Ez az eredmény arra utal, hogy a vizsgált bronzkori időszakban Dél-Anglia lakosságának közel fele kicserélődött.

A folyamat azonban a kutatók szerint nem egy egyszeri és drasztikus migráció eredménye lehetett, hanem valószínűleg a mai Franciaország területén élt közösségekkel fenntartott kereskedelmi kapcsolatokat kísérő, kisebb mértékű áttelepülések és házasságok révén ment végbe.

Ezzel egyidőben a Közép- és Nyugat-Európa késő bronzkori népességeinek génállományában található, földművesekre visszavezethető komponensek egységesedtek, így genetikai állományuk jobban hasonlított egymáshoz, mint az azt megelőző időszakokban.

A beszámolóban kitérnek arra, hogy a bronzkornak ebben az időszakában már kiterjedt kereskedelmi útvonalak hálózták be Európa jelentős részét, lehetővé téve a bronzból készült eszközök és az ezek előállításához szükséges nyersanyagok eljuttatását nagy távolságra. Az új eredmények tanúsága szerint ezek a kereskedelmi kapcsolatok esetenként jelentős mértékű népességkeveredést is eredményezhettek, ami Európa későbbi populációinak összetételét is meghatározó módon befolyásolta.

A bronzkori mintáktól eltérően a vaskori közösségek örökítőanyagának genetikai elemzése során a kutatók nem találtak nagyobb népességmozgásra utaló nyomokat. Ebből arra következtetnek, hogy a kelta nyelveket beszélő csoportok korábban, a bronzkor folyamán érkeztek a Brit-szigetekre.

A projekt keretében elvégzett régészeti és antropológiai háttérkutatás magyar részről kiterjedt gyűjteményi és kutatóhálózati együttműködésben valósult meg, amelyben a BTK és az ELTE kutatói mellett a Szegedi Tudományegyetem, az Ásatárs Kft., illetve számos hazai múzeum munkatársai, valamint független kutatók is részt vettek.

Az ELKH közleménye szerint a kutatás eredményeiről szóló tanulmány 2021. december 22-én jelent meg a Nature című tudományos lapban.