Mesterséges intelligenciával olvastak el egy elszenesedett herculaneumi papiruszt
2026. június 26. 07:44 Múlt-kor
Mesterséges intelligencia és nagyfelbontású röntgenfelvételek segítségével fejtettek meg egy, a Vezúv Krisztus után 79-es kitörésekor elszenesedett ókori papirusztekercset anélkül, hogy fizikailag kigöngyölték volna. A Nápolyi II. Frigyes Egyetem és a Kentucky Egyetem kutatóinak felfedezése mérföldkő az ókorkutatásban, mivel a sikeres virtuális rekonstrukció a korábban olvashatatlannak hitt herculaneumi könyvtár teljes anyagának megismerését is elérhető közelségbe hozta.
A „Vesuvius Challenge” elnevezésű nemzetközi technológiai és régészeti projekt keretében vizsgált, PHerc 1667 azonosítószámú lelet a világ egyik legrégebbi fennmaradt papirusza. Brent Seales, a Kentucky Egyetem számítástechnikai professzora és kutatócsoportja gépi tanulási algoritmusokat alkalmazott, amelyek a 3D-s röntgenfelvételeken lévő papiruszrostok finom eltéréseiből képesek voltak azonosítani az elszenesedett rétegek között megbúvó tintát.
Ennek eredményeként a kutatók több mint egyméternyi, húsz oszlopba rendezett szöveget tettek olvashatóvá anélkül, hogy a rendkívül törékeny, a korábbi kigöngyölési kísérletek miatt eredeti méretének alig felére zsugorodott leletet fizikailag megbontották volna. Federica Nicolardi, a Nápolyi II. Frigyes Egyetem papirológusa szerint a technológiai áttörés bizonyítja, hogy ezentúl a legsúlyosabban sérült ókori tekercsek is helyreállíthatók.
A filológiai elemzés kimutatta, hogy az ógörög nyelven íródott, a Krisztus előtt 3. század végére vagy a 2. századra datálható dokumentum egy sztoikus filozófiai értekezés, amely az etikával, a művészettel és az emberi viselkedéssel foglalkozik. A szöveg részletesen tárgyalja a hormé (késztetés, impulzus) és a phronészisz (gyakorlati bölcsesség) sztoikus fogalmait.
A szerző arra figyelmeztet, hogy az észérvek nélküli, szabályozatlan viselkedés káros szenvedélyekhez és az életcéloktól való eltávolodáshoz vezethet. Bár a szerző pontos kiléte nem egyértelmű, a szövegben felbukkan Arisztokreón, a híres sztoikus filozófus, Khrüszüpposz unokaöccsének és tanítványának neve, ami arra utal, hogy a művet akár maga a sztoikus iskola harmadik vezetőjeként számontartott Khrüszüpposz vethette papírra.
A projekt keretében egy másik tekercsről is lerántották a leplet: azonosították a gadarai Philodémosz „Az istenekről” című művének nyolcadik könyvét, amely bizonyítja, hogy a korábban egykötetesnek hitt alkotás valójában egy kiterjedt sorozat része volt.
A felfedezés új megvilágításba helyezi az ókori filozófiatörténetet és a római elit kulturális szokásait. A Vezúv vulkán Kr. u. 79-es kitörése során Herculaneumot forró hamu és piroklaszt ár temette maga alá. A 18. századi ásatások során feltárt luxusvillában – a Papiruszok villájában – talált könyvtár állományát az eddigi vizsgálatok alapján szinte kizárólag az epikureus filozófia uralta, különös tekintettel a már említett Philodémosz munkáira.
Nicolardi rámutatott: a tény, hogy a gyűjteményben egy rivális sztoikus doktrínát tárgyaló, évszázadokkal korábbi értekezés is helyet kapott, bizonyítja a könyvtár sokszínűségét. A roncsolásmentes olvasási technológia pedig garanciát jelent arra, hogy a szenesedett ókori könyvtár eddig némának hitt darabjai a jövőben további ókortudományi rejtélyeket válaszolhatnak meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
