Megmentették a firenzei 18. századi viaszmodelleket a hőségtől
2026. július 16. 09:49 Múlt-kor
Egy extrém hőhullám és az abból fakadó technikai meghibásodás miatt sürgősen át kellett költöztetni a firenzei La Specola múzeum világhírű, 18. századi anatómiai viaszmodelljeit. Az eset rávilágít arra, hogy a fokozódó klímaváltozás már nemcsak a természeti, hanem a hőmérséklet-ingadozásoknak rendkívül kitett, sérülékeny tudománytörténeti örökséget is közvetlenül veszélyezteti.
A toszkán fővárosban az elmúlt napokban tapasztalt, 35 Celsius-fokot meghaladó kánikula túlterhelte a Firenzei Egyetem Természettudományi Múzeumának (La Specola) klímaberendezését. A meghibásodás a múzeum történelmi viaszgyűjteményének egyik olyan termét érintette, amely kimaradt a közelmúltbeli épület-rekonstrukciós munkálatokból.
Az egyetem vezetése az olasz média jelentései szerint azonnali hatállyal elrendelte a hőre rendkívül érzékeny, megolvadással fenyegetett műtárgyak klimatizált raktárakba történő átszállítását. A történelmi útvonal látogatását ideiglenesen felfüggesztették, míg az intézmény zoológiai és ásványtani részlegei továbbra is nyitva tartanak.
A La Specola gyűjteménye a maga nemében nemzetközi viszonylatban is egyedülálló tudománytörténeti emlék. A mintegy 1400 viaszmodellt, amelyeket 562 tárlóban őriznek, jórészt az eredeti, 18. századi muzeológiai koncepció szerint állították ki. A múzeum viaszműhelyét (Officina di Ceroplastica) 1771-ben alapították, szorosan illeszkedve a felvilágosodás korának azon törekvéséhez, hogy az emberi anatómiát a gyorsan bomló holttestek boncolása helyett tartós, élethű és higiénikus modelleken tanulmányozhassák a diákok és a kutatók.
A tudományos pontosságot és a kiemelkedő művészi minőséget ötvöző alkotások elkészítésében olyan neves anatómusok és viaszszobrász mesterek vettek részt, mint Clemente Susini, Francesco Calenzuoli, Luigi Calamai és Egisto Tortori. Az általuk készített anatómiai viaszok nemcsak az orvosképzést forradalmasították Európában, hanem a korabeli tudományos vizuális kultúrára is felbecsülhetetlen hatást gyakoroltak.
A több mint két és fél évszázados, törékeny viaszmodellek kimenekítése fokozott óvatosságot és azonnali krízisintervenciót igényelt a restaurátoroktól. A múzeumi incidens rávilágít az európai kulturális intézmények infrastrukturális kiszolgáltatottságára: a műtárgyvédelem napjainkban egyre inkább a modern klimatizációs rendszerek zavartalan működésétől függ, amelyeket az emelkedő nyári átlaghőmérsékletek folyamatos próbatétel elé állítanak.
A jelenség rendszerszintű problémára utal, hiszen idén nyáron nem ez volt az első hasonló eset Firenzében. Június végén a világhírű Uffizi Képtár klímaberendezése is felmondta a szolgálatot, ott azonban a festményeket védő vitrinek zárt mikroklímája megóvta a reneszánsz műkincseket a károsodástól. A La Specola viaszfigurái esetében azonban - a felhasznált organikus anyagok sajátosságai miatt - a legkisebb tartós hőingadozás is a pótolhatatlan tudománytörténeti emlékek visszafordíthatatlan olvadásához, torzulásához és megsemmisüléséhez vezetett volna.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
