Budapest három legnagyobb temetője

2004. október 26. 10:30 Lukácsi Attila

Új köztemető I.: A 301-es parcella

Az Új köztemetőt 1886. május 1-jén nyitották meg 429 holdnyi területen, gondos kertészeti és területrendezési munka után. Létrehozását a Kerepesi temető szűkössé válása indokolta, s az illetékesek döntése az egykori Drasche-téglagyár és a kőbányai szőlők közti pusztaságra esett.

Az idegenben elhunyt
katonák emlékműve

Területe 1933 óta többször bővült (1938, 1942), mai kiterjedése 207 hektár. A terület rendezésével, a kiszolgáló épületek tervezésével Czigler Győző építészt, műegyetemi tanárt bízták meg. 1903-ban készült el a bejárati épületegyüttes, amelyben az igazgatóság, és a felvételi irodák vannak. Ennek része a 26 méter magas harangtorony Maróti Géza Atyaisten-szobrával. A szélső épületek homlokzatát Róth Miksa üvegmozaikjai és Vajda Zsigmond freskói díszítik. A ravatalozó 1921-25 között készült el, Wossola Sándor tervei szerint.

Kezdetben kevés halottat temettek ide, a temetések száma a századfordulón nőtt meg jelentősen. 1944 végéig több mint félmillió embert hantoltak itt el, 1970-re az évi temetések átlagos száma 6-7000-re nőtt. Így mára mintegy másfél millió ember nyugszik itt, a temetések naponta majdhogynem félóránként követik egymást.

A városban más katonai temetői már telítve voltak, így 1903-ban két katonai parcellát is nyitottak, melyekbe az I. világháború után 18-20 000 halottat temettek - de ide kerültek a II. világháború magyar és külföldi áldozatai is. Az 50-es évektől kezdve viszont a Honvédelmi Minisztérium már nem vállalta a katonasírok gondozását, így a katonai temetőt felszámolták.

A háború során elveszett az 1937-ben felállított Hősök Harangja (Szlezák László harangöntő készítette, aki ebben a temetőben nyugszik), és a háború után eltávolították az 1933-ban felállított Hősök Oltárát (Márton Ferenc és Foerk Ernő műve). Ennek helyére került Körmendi Frim Jenő honvédszobra, talapzatán eredetileg az ott nyugvó hősi halottak nevével.

A temető a II. világháborúban Farkasréthez hasonlóan hadszíntér volt: 1944. december 30-án a front a Rákospalota - Rákosszentmihály - Mátyásföld - Új Köztemető - Pestszentlőrinc - Pestszentimre - Soroksár vonalon húzódott. Január 1-re a szovjetek kiverték innen a németeket, ezután indult meg a szovjet és román támadás Cinkota és Rákosliget között. Ekkor esett el Árpádföld, Mátyásföld, és a repülőtér, amelyet 1 napra vissza tudtak foglalni a németek.

A 7-es parcellában van az idegenben nyugvó hősi halottak emlékműve (Lőte Éva műve, 1942). A Budapest ostromakor elhunyt katonákat az ott lévő Gerenday-féle gyászoló honvédszoborral együtt 1992-ben kegyeletsértő módon áthelyezték az első körönd közepére. Több olyan katonai parcella található a temetőben, amelyben a világháborúk külföldi áldozatai vannak eltemetve (bolgár, török, lengyel, román, olasz, szovjet), a német katonák hamvait azonban ma már csak emlékmű képviseli, azokat a Budaörs melletti új német-magyar katonai temetőbe szállították át. A lengyel parcella közelében nyugszanak az ostrom során áldozatul esett rendőrök, és az 1939-es munkácsi csehszlovák támadás során hősi halált halt Rozs József zászlós is, hét társával.

Oszmán hercegnő sírja Budapesten

Rábukkantak szultánok és nagyvezírek leszármazottja, Hadidze Hanum oszmán hercegnő sírjára a fővárosi iszlám temetőben.

A mohamedán és görögkeleti vallásúak itt is külön parcellát kaptak. A 69-es parcellába kerültek az I. világháború elsősorban bosnyák katonai áldozatai. Ennek megtelte után a krematórium két oldalán alakítottak ki mohamedán parcellákat. A sírok rendezése 1936-38 között történt, a krematóriumtól jobbra lévő parcellába temették a magyarországi mohamedán közösség vallási vezetőit is. A sírrendező munkálatok Pusztagyimóthy József nevéhez fűződnek, aki ezért kitüntetést is kapott a török kormánytól.

Ettől a parcellától északra találhatóak - szinte járhatatlan bozótban - a Németvölgyi temetőből idekerült sírok. Külön parcellájuk van az ismeretlen elhunytaknak, és az önkormányzat által eltemetetteknek. Ez a hely (az ún. grátiszparcella) meglehetősen lehangoló és komor képet mutat, a területen egyhangú fakeresztek sorakoznak.

A 301-es parcella

A temető legtávolabbi sarkában van a 301-es parcella, az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlások áldozataival, Nagy Imrének és társainak hamvaival. Jó fél-háromnegyed órás sétával érhető el, meglehetősen kísérteties úton, elgazosodott részeket, elhagyott homokbányákat érintve. A rendszerváltásig csak lopva lehetett megközelíteni ezt a kegyhelyet, a titkosrendőrök, fegyveres őrök ugyanis ugrásra készen álltak a gazos, elhanyagolt, azonosítatlan sírokat rejtő parcellánál. Nagy Imre például 1989-ig Borbereki Piroska néven volt itt eltemetve. A kivégzett miniszterelnököt és társait megalázó módon, arccal a föld felé, zsákba csavarva, drótkötéllel átkötve temették el.

A sírok feltárása nem mindennapi körülmények között történt. Meg kellett küzdeni az ellenségességgel, a bizalmatlansággal. A politikai elit szinte mindig értesült a parcella aktuális állapotáról, ugyanis a demokratikus ellenzék itt tartott megemlékezéseit rendszeresen megzavarták. A kutatás 1988-ban indult egy titkos állambiztonsági parancs nyomán. A kihantolás és az 1989. június 16-i újratemetés a rendszerváltás mérföldköve lett. Az exhumálási eljárás április 6-án fejeződött be, de meg kellett küzdeni azzal, hogy a BM akkori vezetése nem volt hajlandó minden információt megosztani a közvéleménnyel és a hozzátartozókkal.

Ma szép és rendezett a kegyhely. A kivégzettek sírjai fölött egyforma fejfák (az Inconnu művészcsoport alkotásai) találhatók az áldozatok közelítő számával, a neveket is feltüntető kőlapok a kutatások, újratemetések, exhumálások után kerültek eléjük. Az eddig feltárt halottak névsora táblákon tekinthető meg. Fejfa jelzi Povl Bang Jensen, dán diplomata emlékét is, aki az ENSZ-ben állt ki 56-ért, továbbá Zsedényi Béla politikusét, aki a Kerepesi temetőben van eltemetve. A 300-as parcellában állították fel Jovánovics György mártíremlékművét, körülötte Nagy Imrének és társainak (Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József) sírjaival.

Patrubány Gergely
tisztiorvos sírja

Itt helyezték végső nyugalomra Kéthly Anna 1990-ben Belgiumból hazahozott hamvait. A 301-es parcellában nyugszanak a forradalom és a megtorló koncepciós perek legendás hősei, pl. Angyal István, Iván-Kovács László, Dudás József, Nickelsburg László, Szabó János, Mansfeld Péter, vagy Tóth Ilona. Itt temették el a koncepciós perek áldozatait is 1948-tól kezdve. A 298-as és a 301-es parcellában máig folynak a kutatások, a rendszerváltás óta mintegy 100 sírt sikerült feltárni.

Kommunista temetkezőhelyek természetesen itt is akadnak, a bejárattal szembeni főnixmadár-emlékmű mellett láthatjuk az urnás temetkezőhelyeket, míg a 75-ös parcellában a BM halottai vannak eltemetve - közöttük nyugszik sportlövő olimpiai bajnokunk, Takács Károly is.

Külön helyet kaptak a Kerepesi temetőhöz hasonlóan a szerzetesrendek (piaristák, Sacre Coeur nővérek, stb.). Számos jelentős egyházi író, tudós nyugszik bennük. Szinte mindegyik saját parcellarésszel rendelkezik, kivéve a Ferencrendi Mária Misszionárius Nővéreket, akiknek sírja a jobb oldali falsírboltok egyikében található. A korai sírok azonban szinte kivétel nélkül másodlagos helyen állnak. Kivételt képez például Szamota István nyelvész, Patrubány Gergely tisztiorvos, Egger Leó gyógyszergyáros, Mudrony Soma közgazdász, ipartestületi elnök, és Bermann Miksa gépészmérnök síremléke. Külön kiemelendő Thék Endre bútorgyáros síremléke, amelyben több hozzátartozója is nyugszik, mint pl. Vas József építész, a kiskunfélegyházi városháza tervezője, vagy Morbitzer Mátyás józsefvárosi bíró.

előző oldal következő oldal 5 / 6

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?