Budapest három legnagyobb temetője
2004. október 26. 10:30 Lukácsi Attila
Farkasréti temető I.: Szécsi Pál és a fanatikus hölgyrajongók
A budai városrész legnagyobb köztemetője az 1894-ben létrejött Farkasréti temető, amely jelentőségét tekintve mára már vetekszik a Kerepesi temetőével, sőt egyfajta elittemetővé vált - igaz, hivatalosan máig köztemető. Az új panteon spontán folyamat eredményeképpen alakult ki, főleg annak köszönhetően, hogy a Kerepesi temetőben az egyházi szertartást tiltották a pártállami korszakban, így sok esetben egyedüli lehetőségként ide temetkeztek. Így vált híressé a művészparcella, sőt a temetőben eltemetett híres személyek száma ma már a tízezret is meghaladja.
A temető létrehozását nagy viták előzték meg, hisz egy igazán szép, üdülőterületnek is alkalmas részen létesült, ráadásul a többen tartottak a gyógyvizek esetleges elapadásától is. Területe a kezdetekben 94 896 négyszögöl volt , de 1921-től kezdve többször bővíteni kellett, ma 72 hold. Mai arculatát az 50-es évek magas szintű parkosításának köszönheti. 1894-1917 közötti történetéről szinte semmilyen írásos adat nem maradt fenn, a korabeli képek egy egyszerű, puritán fakeresztekkel teli temetőt mutatnak, néha 1-1 reprezentatív síremlékkel.
| Keleti Károly statisztikus |
A legkorábbi sírok a temető Érdi úti fala mellett találhatók (tervezők: Krátky János, Hegedűs Ármin, 1899). 1927-ben árkádos sírboltokkal és mintegy 2000 csontfülkével bővítették a falsírbolti részt. Sajnos ez a rész a hanyag kivitelezés miatt korán leromlott állapotba került, a világháborús sérülések pedig megpecsételték sorsát. Mára omlásveszélyessé vált, több helyen le van zárva. Az egyik csontfülkében nyugszik a temető legrégebbi halottja, Fusz János zeneszerző - elfeledve, pusztuló körülmények között.
Farkasréten 1903-ban létrehoztak egy katonai temetőt is, innen lett később áttemetve a sírkert más részeire Hazai Samu honvédelmi miniszter. Ennek a parcellának valóságos jelképe Gammel Ferenc altábornagy síremléke (Istók János alkotása). Ez a kordokumentumnak is tekinthető hely egyre pusztul: Gyalókay Jenő hadtörténész sírja például ma már jeltelen, Hanzély Pál életmentőén pedig omladozik a szobor.
A katonai parcellában nem kizárólag katonák nyugszanak - itt van eltemetve pl. Hepp Ferenc pszichológus és Laky Dezső politikus. Ez annak köszönhető, hogy a katonai temetőt a kommunista hatalom nem szívelte, köztemetőnek használta, majd meg akarta szüntetni. Ma ismét a honvédség kezelésében van.
A Farkasréti temetőből is temettek át neves halottakat máshová: pl. Szabó Ervint, akinek urnája ma a Kerepesi temető munkásmozgalmi mauzóleumában van; illetve Sík Sándor egyházi írót, a hazai cserkészmozgalom megalapítóját. Farkasrét a 20. század második évtizedétől kezdett befogadó temetőként működni, így kerültek ide Marschalkó János szobrászművész, Tormay Cecile író, Kernstok Károly festőművész, Heller Ágost akadémiai főkönyvtárnok hamvai a Kerepesi temetőből. 1938-ban épült fel a temető kápolnája (Szt. János Temetőtemplom, tervezője Módos Ferenc, és Krassói Virgil), a Kisegítő Kápolna Egyesület jóvoltából. A kápolnát 1945-ben bombatalálat érte, és elpusztult a temető bejáratánál 1913 óta álló Jó Pásztor-szobor, Horvai János alkotása is. A kápolna maradványaiból később kolumbáriumot alakítottak ki, és a kriptát használták misézőhelynek. A temető új kápolnája és ravatalozója Makovecz Imre tervei szerint készült el.
A két világháború között avatták fel Vámossy Tibor síremlékét, amely korabeli politikai emlékhelynek számított, hirdetve a revíziós irányvonal egyetlen eredményét, Sopron megtartását (Vámossy a Nyugat-Magyarországi felkelés során esett el). A szobor ma már erősen pusztulófélben van, de még most is impozáns látvány. A dualizmus kori társadalmi elit erdélyi és felvidéki származású tagjai számára számos temetkezőhely létesült a Kerepesi és Farkasréti temetőben, elsősorban a szóban forgó területek elcsatolása miatt. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem rektorai közül több mint 10 nyugszik itt például.
| Gulácsy Lajos: Önarckép (1903) Magántulajdon, Budapest |
Tóth Vilmost idézve ha összességében nézzük Farkasrét síremlék-együttesét, láthatjuk, hogy formavilága szervesen kiegészíti a Kerepesiét, és a két temető együtt teljes keresztmetszetét adja a magyar síremlék-művészet történetének. A Kerepesi világias formáit itt felváltja a vallásos, keresztény szimbólumrendszer, megerősítve azt a véleményt, hogy Farkasrét arculatát a két világháború közötti időszak formálta a legerősebben. A síremlékek között itt tagadhatatlanul nem a mauzóleumok dominánsak, mint a Kerepesi temetőben, ellenben számos értékes szobrászati alkotást láthatunk olyan művészektől, mint Pátzay Pál (Kodály-síremlék), vagy Borsos Miklós (Bartók-síremlék).
A temető északi végében találhatók Farkasrét legrégebbi sírkövei. Ez a meghatározás azonban tulajdonképpen sántít, hiszen ezek a kövek a Németvölgyi temető felszámolása után kerültek ide. Az egyik legérdekesebb azonban egy mohos, kissé megdőlt hatalmas sírkő, amely egyre kevesebb sikerrel dacol az idő vasfogával. Ez alatt nyugszik Üchritz Frigyes Ágost, császári hadvezér.
A temető 1944-45 telén hadszíntérré vált. Karácsony másnapján a temető felső végénél megjelent a szovjet hadsereg, és a sírkert február 7-ig hadműveletek helyszíne lett. Farkasrétre a 8. SS lovas hadosztály települt, és a szovjet túlerővel szemben sokáig tartani is tudta a temetőt. A tűzharcban a kriptákat és sírköveket fedezékként, lőállásként használták, számos közülük meg is semmisült. Az ostrom martalékává vált a temetőkápolna is.
Később itt temették el a budapesti ostrom katonai áldozatainak egy részét, köztük a Budai Önkéntes Ezred elesett tagjait. A polgári áldozatok közül ide kerültek a lebombázott Keleti Károly utcai Regent-ház, a Margit körút 43-45., a Fő utca 59., és a Vitéz utca 2. halottai. A temetőnek - a Kerepesivel ellentétben - nem tulajdonított nagy jelentőséget a kommunista hatalom. Sokáig csak a rendszer kívülállóit temették ide, pl. a Rajk-per azon áldozatait, akiket rehabilitálásuk után se tartottak méltónak arra, hogy az első számú sírkertbe, a Kerepesibe kerüljenek. A pernek 14 - főleg katonai - áldozata nyugszik a temetőben.
Még a háborús években került ide Pünkösti Andor színházigazgató, és két miniszterelnök: Berinkey Dénes (akinek sírja meglehetősen rejtett helyen van, a mauzóleumsor mögött, egy fakereszt jelzi hollétét), és Simonyi-Semadam Sándor. Ekkor lelt itt végső nyugalomra Habsburg-Lothringen Karolina (az övé Budapest egyetlen temetői Habsburg-síremléke), Zsák Károly futballkapus és Kálló Ferenc evangélikus lelkész.
| Szécsi Pál |
A 60-as években ide temették Kassák Lajos költőt és festőművészt, Kodály Zoltán és Lajtha László zeneszerzőket, Genthon István művészettörténészt, Tildy Zoltán köztársasági elnököt, Gertler Viktor filmrendezőt, Baktay Ervin orientalistát, Bárczi Gusztáv gyógypedagógust, Reményik Zsigmond írót és Hatvany Lajost, a művészeti mecénást (utóbbi négyet a templom maradványaiból létrehozott kolumbáriumba).
1963-ban a Denevér út - Hóvirág út közti újabb részen helyezték el a Németvölgyi temetőből áthozott művészi síremlékeket, és itt vannak a szerzetesrendek parcellái is. Egészen pontosan a Notre Dame De Sion, az Assisi Szent Ferenc Leányai, a Szatmári Irgalmas Nővérek, a Budai Kapucinus Rendház, és a Szent Erzsébetről Elnevezett Szerzetesnők sírboltjai.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
