Újraértelmezték az egyiptomi piramisok burkolatának pusztulását
2026. június 5. 18:22 Múlt-kor
Az egyiptomi piramisok eredeti mészkőburkolatának eltűnését a korábbi elméletekkel ellentétben elsősorban természeti folyamatok idézték elő, az emberi beavatkozás pedig nagyrészt csak a leomlott kövek elhordására korlátozódott, derül ki a History for Granite elemzéséből. A Tört falú piramis állapotát vizsgáló friss kutatás szerint a műemlékek külső rétegének pusztulásában a statikai tényezők sokkal nagyobb szerepet játszottak a közvetlen kőfejtésnél.
A fáraók korában emelt monumentális síremlékek eredetileg sima, csiszolt, vakítóan fehér mészkőburkolattal rendelkeztek, amely napjainkra szinte teljesen eltűnt, így az építmények lépcsőzetes belső szerkezete láthatóvá vált.
A hagyományos régészeti konszenzus eddig úgy tartotta, hogy a külső réteget a későbbi korok építőmesterei bontották le, hogy a jó minőségű alapanyagot új épületekhez használják fel. A History for Granite elemzése a sérülési mintázatok alapján azonban megállapította, hogy a kövek eltávolítása döntően nem közvetlen bányászat eredménye volt. A kutatók szerint a burkolóköveket a hőtágulás és a statikai feszültségek lazították ki, amelyek ezt követően egyszerűen leestek a piramisok oldaláról. A kőtolvajok és az építők később már csak a monumentumok lábánál felhalmozódott törmeléket szállították el.
Az új elmélet bizonyításában kulcsfontosságú szerepet játszik a Dahsúrban található Tört falú piramis. Ez az építmény a mai napig megőrizte eredeti mészkőburkolatának jelentős részét, így az egyik legfontosabb tárgyi forrása az ókori egyiptomi kőművesmesterség befejező fázisainak. A kutatók megfigyelték, hogy ezen a burkolaton napjainkban is azonosíthatók azok a folyamatosan ható fizikai erők és feszültségek, amelyek a többi gízai és szakkarai piramis esetében a külső réteg teljes leválásához vezettek. A statikai folyamatok vizsgálata megerősíti a természetes erózió elsődlegességét.
A történettudomány a Sznofru fáraó által a Kr. e. 26. században, az Óbirodalom IV. dinasztiájának idején emelt Tört falú piramist sokáig egyfajta kudarcnak tekintette a dőlésszög menet közbeni megváltoztatása miatt. A jelenlegi kutatás azonban arra utal, hogy ez a piramis egyáltalán nem egy elrontott projekt, hanem az egyik legkiválóbb mérnöki minőségben megépített ókori műemlék. A turai mészkőből készült, csiszolt felületek az ókorban az isteni fényt és a fáraók hatalmát szimbolizálták.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
