Különös égi jelenségekről is beszámoltak az ókori római történetírók
2026. július 23. 09:51 Múlt-kor
Több ókori római forrás is beszámol olyan különös égi jelenségekről - köztük lebegő hajókról, fényes égitestekről és felhők között vonuló seregekről -, amelyeket a modern korban több értelmező is a földönkívüliekkel hozott összefüggésbe. A kutatók szerint ezek többségére ma már létezik tudományos magyarázat, bár egyes esetek továbbra is vita tárgyát képezik.
Az elmúlt időszakban ismét nagy figyelmet kapott a közösségi médiában az az állítás, miszerint az ókori rómaiak már kétezer évvel ezelőtt is ismeretlen repülő tárgyakat figyeltek meg az égen. A TikTok-felhasználó Michael Grimm (@mikeygrimm13) videójában például számos ókori szerző beszámolóját felidézi, amelyekben fémesnek tűnő égi objektumok, lebegő hajók, különös fényjelenségek és felhők között vonuló hadseregek szerepelnek, ugyanakkor a történészek hangsúlyozzák: ezek a leírások ritka égi jelenségekre is vonatkozhatnak.
A tiktoker szerint a legismertebb történetek közé tartozik az a Kr. e. 74-ben lejegyzett esemény, amelyet Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című műve őrzött meg. A görög történetíró szerint a rómaiak és ellenfeleik éppen egy hatalmas csatára készültek, amikor egy nagy, izzó, boroskorsó alakú tárgy ereszkedett alá az égből, amitől mindkét sereg annyira megdöbbent, hogy végül harc nélkül visszavonultak. Ugyanakkor Grimm videójában apróbb tévedések is vannak: az influenszer Plutarkhosz műve kapcsán például nem boroskorsó, hanem korong alakú tárgyról számol be.
Más ókori szerzők szintén feljegyeztek szokatlan jelenségeket: több római forrás is beszámol Kr. e. 218-ban és Kr. e. 173-ban az égbolton feltűnő hajókról vagy egész flottákról, míg Flavius Josephus az 1. században a felhők között száguldó harci szekereket és seregeket említ egyik írásában. Egy másik beszámoló szerint Kr. e. 76-ban egy szikraszerű égitest fokozatosan a Hold méretére látszott növekedni, majd ismét összezsugorodott, míg Kr. u. 196-ban állítólag ezüstszínű eső hullott a derült égből.
A modern kutatók szerint ezeknek a jelenségeknek jelentős része természetes eredetű lehetett, még ha a korabeli emberek nem is rendelkeztek a magyarázatukhoz szükséges természettudományos ismeretekkel. Plutarkhosz leírásának alapja például egy rendkívül fényes tűzgömbmeteor, úgynevezett bolida lehetett, amelynek fényes teste és hosszú csóvája megfelelhet a boroskorsóhoz hasonlított alaknak, míg más esetek hátterében légköroptikai jelenségek vagy az évszázadok során kiszínezett történetek állhatnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
