Száznegyven éve született Lumiere

2004. október 5. 15:43

Bátyja és társa, Auguste Marie Louis Nicolas 1862. október 19-én született ugyanott. Apjuk festőből lett fényképész volt, a fiúk már az iskolában kitűntek technikai érdeklődésükkel. Louis a kereskedelmi filmelőhívás kérdéseivel foglalkozott, s már 18 évesen fényképlemezeket gyártó üzemet létesített. 1890-ben Auguste hozta forgalomba az első tekercsfilmet - addig csak üveglemezekre fényképeztek. 1894-ben apjuk Párizsban részt vett Thomas Edison kinetoszkópjának bemutatóján. Hazatérve beszámolt fiainak a kémlelőlyukon át nézhető szerkezetről, s ők ekkor kezdtek gondolkozni a mozgóképek vetítésének lehetőségein. Kaptak egy kinetoszkópot, s megállapították: legnagyobb hibája, hogy a film a gépben folyamatosan fut, ezért nem elég világos a kép. Arra is gondoltak, mennyivel hatásosabb volna, ha a mozgóképeket egy ernyőre lehetne kivetíteni. Rájöttek: ez csak úgy lehetséges, ha a film szaggatottan mozog a vetítőkapu előtt, s lehetőleg kétszer annyi ideig áll, mint ameddig a következő kocka a helyére ugrik.

A megoldást Louis találta meg: két pecket alkalmaztak, amelyek beakadnak a képkocka két oldalán lévő lyukakba, lehúzzák a filmet, majd hátrahajlanak - állva hagyva azt - s közben a következő lyukpárhoz ugranak fel. Lumiere-ék találmányukat 1895. február 13-án szabadalmaztatták. A filmet ugyanazzal a készülékkel vették fel és vetítették le, 16 kockát másodpercenként, míg Edison gépe 46 kocka sebességgel futott. Európában Edison gépe is elterjedt, de a kukucskáló doboz komoly hátránnyal indult Lumiere-ék vetítőgépével szemben, mert a feltaláló ragaszkodott eredeti megoldásához.

Az első filmvetítést 1895. március 22-én tartották a Nemzeti Ipart Támogató Társaság előtt, első egyperces filmjük címe A munkaidő vége volt, s a gyárból távozó munkásokat ábrázolta. 1895. december 28-án vetítették - óriási közönségsiker mellett - a párizsi Buolevard des Capucines-n lévő Grand Caféban első nyilvánosan bemutatott filmjüket, a híres Lelocsolt locsoló című burleszket. Bár aznapi bevételük csak 30 frank volt, ezzel kezdődött meg a mozi története. Más köznapi jeleneteket is megörökítettek, így a vonat érkezését, 1896-ban negyvennél több ilyen filmet forgattak. Ők készítették az első filmtudósítást a francia Fényképészeti Társaság Konferenciájáról, és az első dokumentumfilmet, a lyoni tűzoltókról. 1896-tól operatőröket küldtek a világ számos városába, ahol azok filmeket forgattak és vetítéseket rendeztek. Lumiere-ék vezették be a vágást és a fahrtot, a felvevőgép mozgatását. Cégük összesen 1400 filmet forgatott, ez jelentős anyagi sikert is hozott számukra.

Lumiere-ék legnagyobb sikerüket az 1900-as párizsi világkiállításon érték el, ahol 21x16 méteres vászonra vetítettek, ez olyan anyagból készült, amely annyi fényt engedett át, amennyit visszavert, így mindkét oldalról nézni lehetett a képet. "A fény (franciául lumiere), amely vibrálva tört ki a filmvetítőből, immár nagybetűvel került be a technikatörténetbe" - írja Greguss Ferenc technikatörténész.

A testvérek 1903-ban fejlesztették ki, s 1907-ben mutatták be az autokróm-eljárást, amellyel színes fotókat tudtak készíteni. Foglalkoztak a gramofon tökéletesítésével és a háromdimenziós mozi kidolgozásával is. Auguste-öt később makrobiológiai és orvosi kérdések érdekelték: az anafilaxiát - idegen fehérjékkel szembeni túlérzékenységet-, valamint a reuma patológiáját kutatta. Louis 1948. június 6-án Bandolban, Auguste bátyja 1954. április 10-én Lyonban hunyt el.

(Panoráma - Fábri Ferenc)