UNESCO-szakértő tanulmányozza a régi pesti zsidónegyedet
2007. november 5. 08:00
November elején a fővárosba érkezik az UNESCO Világörökség Bizottság és a nemzetközi műemléki tanács, az ICOMOS által megbízott szakértő.
<
A hivatalos, úgynevezett `reaktív monitoring` látogatás keretében a szakértő megvizsgálja a történeti városrészt érintő szabályozási terveket, értékeli a folyamatban lévő városrendezési lépéseket, különös tekintettel a városvédő civil szervezetek részéről az UNESCO Világörökség Központjához küldött jelzésekben foglaltakra. `A túlzott bontások, átalakítások egyebek között veszélyeztetik az Andrássy úti világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékét, a helyszín építészeti és kulturális karakterét, mely a világörökségi listára felvétel alapja volt 2002-ben` - összegezte a területen jelentkező problémákat a KÖH.
Tapasztalatairól az ICOMOS párizsi központjának ad jelentést, amelyet az testületi véleménnyé formálva továbbít az UNESCO Világörökség Központjának. Ezután készül el az UNESCO-ICOMOS közös jelentése, amelyről tájékoztatást kap az UNESCO Világörökség Bizottsága, és Magyarország, mint az 1972-es világörökség egyezmény részes állama, egyben a szakértői látogatás kezdeményezője - ismertették a folyamatot a közleményben.
A KÖH kitért arra: az UNESCO-ICOMOS missziók szabályainak megfelelően a szakértő munkája során nem adhat nyilatkozatot, megállapításait először a kiküldő szervezetekkel, azok szakembereivel kell egyeztetnie-véglegesítenie. Az örökségvédelmi hivatal emlékeztet arra: 2002-ben a Duna-parti látkép és a budai Várnegyed kibővítéseként az Andrássy út is elnyerte a világörökség címet, ezzel egyidejűleg a sugárutat kísérő városrész - a 18-19. századi utca- és térszerkezetű, klasszicista, historizáló és szecessziós épületekkel övezett belső Erzsébetváros és Terézváros - a világörökségi terület védőzónája lett.
Mint a közleményben olvasható, a városrész állapota az elmúlt század közepe óta folyamatosan romlott, a felújításra, az állagmegóvásra kevés figyelmet szenteltek a kerületek. Az 1980-as években a belső Erzsébetvárosban megindult rehabilitáció is leállt. Az 1990-ben és 2001-ben született kerületi szabályozási terv nem elsősorban az értékmegóvás mentén határozta meg a kerület fejlesztését, a ma elfogadott nemzetközi normákhoz képest sokkal szűkebben állapította meg a védendő-megtartandó értékek körét.
Ennek megfelelően az 1990-es években megnövekedett beruházási folyamatokban sajnos inkább bontási és újonnan beépíthető területnek tekintették a városrészt, mint megőrzendő értéknek - mutatott rá a hivatal. 2004-ben az ÓVÁS! Egyesület kezdeményezésére a KÖH először ideiglenesen, majd véglegesen műemléki jelentőségű területnek nyilvánította a városnegyedet. 2005-ben 51 épületet a kulturális miniszter egyedileg védett műemléknek nyilvánított.
Az értékvédelem és a fejlesztések közötti ellentmondás feloldásához szükséges új szabályozás elérése érdekében a KÖH, a Fővárosi Önkormányzat, valamint az ÓVÁS! Egyesület folyamatosan sürgette az érintett területre vonatkozó változtatási tilalom elrendelését, ám ezt a helyi önkormányzat ez ideig nem tette meg. Az ÓVÁS! Egyesület 2005 végén levélben hívta fel a Világörökség Központjának figyelmét az értékromboló folyamatokra. Ezt a figyelmeztetést erősítette meg petíciójában a párizsi "Mardis Hongrois" egyesület.
A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság és a Fővárosi Önkormányzat 2007 júniusában hívta meg a Világörökség Bizottság független szakértő misszióját a negyedben kialakult helyzet objektív véleményezésére. Ennek a meghívásnak tesz eleget a párizsi központ megbízottja - áll a közleményben.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
