A Dialógus békecsoport történetét bemutató kiállítás nyílik Budapesten
2026. június 11. 17:17
Az 1980-as évek magyarországi független civil kezdeményezése, a Dialógus békecsoport korai történetét feldolgozó új történeti kiállítás nyílik június 18-án Budapesten, számolt be róla az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) és a Blinken OSA Archivum. A két intézmény együttműködésében megvalósuló tárlat korabeli dokumentumok és ügynöki jelentések alapján világít rá arra, miként próbáltak a fiatal aktivisták az államapparátustól és a demokratikus ellenzéktől egyaránt független mozgalmat építeni a pártállam idején.
A Blinken OSA Archivum Centrális Galériájában helyet kapó tárlat hivatalos megnyitóján a csoport egykori tagjai, Forgács Éva, Kassai Melinda, Kochis Pál és Rozgonyi Zoltán is részt vesznek. Az eseményen köszöntőt mond Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója, valamint Szilágyi Csaba, az archívum megbízott vezető főlevéltárosa.
A Tóth Eszter és Viszket Zoltán (ÁBTL), valamint Zsámboki Miklós (OSA) által összeállított, Szalay Péter által tervezett kiállítás különlegessége a többoldalú forráshasználat. A szervezők a Dialógus fennmaradt iratai mellett az állambiztonsági megfigyelési jelentéseket és a korabeli nyugati értesüléseket is felhasználva rekonstruálják az egykori akciókat.
A Dialógus az 1980-as évek elején jött létre, egy olyan időszakban, amikor a hidegháborús feszültség és az európai fegyverkezési verseny ismét fokozódott. A magyarországi egyetemistákból és fiatal értelmiségiekből álló, alulról szerveződő csoport a hivatalos, állami irányítás alatt álló Országos Béketanáccsal szemben egy hiteles, független békemozgalom kialakítására törekedett.
Az alapítók deklarált célja a nukleáris leszerelés és a társadalmi párbeszéd előmozdítása volt. Tevékenységük során tudatosan igyekeztek elkerülni az éles politikai konfrontációt, ezért a formálódó demokratikus ellenzékkel is távolságtartó viszonyt alakítottak ki, remélve, hogy a hatóságok így nem minősítik őket rendszerellenes szervezetnek.
A pártállam szervei azonban minden autonóm, központilag nem ellenőrzött társadalmi szerveződést fenyegetésként értékeltek. A Belügyminisztérium állambiztonsági hálózata folyamatosan megfigyelte a tagokat, találkozóikat lehallgatták, beépített ügynökökkel és operatív intézkedésekkel igyekeztek bomlasztani a formálódó hálózatot.
A most nyíló kiállítás az ő történetükön keresztül idézi fel a politikai cselekvés és a társadalmi párbeszéd kérdéseit. A tárlat átfogó képet ad a kései Kádár-korszak civil ellenállási kísérleteiről, valamint arról a mechanizmusról, ahogyan a diktatúra hatalmi gépezete a békés, alulról jövő független társadalmi kezdeményezésekre reagált.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
