Történelmi párhuzamok figyelmeztetnek az aknaharcászat veszélyeire a Hormuzi-szorosban
2026. június 11. 11:33 Múlt-kor
A koreai és az első öbölháború elfeledett történelmi tanulságai ismét megmutatkoznak a Hormuzi-szoros jelenlegi lezárásakor - derül ki John W. S. Clark biztonságpolitikai szakértő friss elemzéséből. A tanulmány rávilágít arra, hogy a tengeri aknaharcászat évtizedes elhanyagolása napjainkban is képes megbénítani a világ legfejlettebb haditengerészeteit, ahogyan az 1950-ben Vonszannál vagy 1991-ben Kuvaitnál is történt.
Az Independent cikke szerint a Hormuzi-szorosban megjelenő aknaveszély hosszú időre megbéníthatja a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalát.
Az elemzés elsőként a koreai háború egyik fontos epizódját idézi fel. 1950 októberében az amerikai haditengerészet Wonsan partjainál készült partraszállásra, a műveletet azonban hetekre feltartóztatták az észak-koreai aknák. Az amerikai inváziós flotta a partoktól távol várakozott, a partraszállás előkészítése megrekedt.
A helyzet azért volt különösen kínos az Egyesült Államok számára, mert egy haditengerészettel alig rendelkező ellenfél, régi típusú eszközökkel és egyszerű csónakokról telepített aknákkal tudta megállítani a világ legerősebb flottáját. Mire az amerikaiak végül partot értek, a várost már dél-koreai szövetségeseik elfoglalták.
Wonsan súlyos figyelmeztetést küldött a nagyhatalmaknak, hiszen megmutatta: ha egy flotta nem tud oda menni, ahová akar, akkor valójában nem uralja a tengert.
A koreai tapasztalat után rövid ideig újra nagyobb figyelem irányult az aknahadviselésre, ám az érdeklődés gyorsan alábbhagyott. A haditengerészeti fejlesztésekben a tengeralattjárók, a rakétahordozó hadihajók és a repülőgép-hordozók sokkal látványosabbnak és fontosabbnak tűntek, az aknamentesítés pedig ismét háttérbe szorult.
Majd 1991-ben, az Öbölháború idején ismét a figyelem középpontjába került. A Sivatagi Vihar hadműveletben az amerikai és szövetséges haditengerészet hajóveszteségeit, illetve súlyos sérüléseit aknák okozták: a USS Princeton és a USS Tripoli is ilyen fegyverek miatt rongálódott meg. Az aknaveszély ráadásul nagy mértékben hozzájárult ahhoz is, hogy a szövetségesek végül elálltak egy Kuvait elleni partraszállási tervtől.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
