Történelmi párhuzamok figyelmeztetnek az aknaharcászat veszélyeire a Hormuzi-szorosban
2026. június 11. 11:33 Múlt-kor
Harmadszor is csapdában
Most 2026-ban pedig ismét ez a régi tanulság került a figyelem középpontjába. Irán évek óta azzal fenyegetett, hogy támadás esetén elaknásítja a Hormuzi-szorost, ezzel gyakorlatilag lezárva a Perzsa-öböl bejáratát. A térségben a hajóforgalom már az aknaveszély szó kiejtésekor megbénult, mivel a kereskedelmi hajók nem vállalják a kockázatot, a biztosítók pedig nem engedik őket veszélyes útvonalra. Tehát már önmagában az aknák lehetősége is elég ahhoz, hogy a forgalom leálljon.
Az pedig egyértelmű, hogy Amerika ismét csúfosan megbukott ezen az újabb vizsgán. Legalábbis erről tanúskodik Trump felhívása, hogy más országok haditengerészetei is segítsenek a szoros újranyitásában, mert az Egyesült Államok önmagában aligha nem képes gyorsan megoldani a helyzetet.
Együtt a slamasztikában
Csakhogy a feladat más flották számára is nehéz feladat. A modern tengeri aknák már nem egyszerű, felszínen lebegő szerkezetek. Sok közülük a tengerfenéken várakozik, és mágneses, akusztikus vagy nyomásváltozás alapján aktiválódhat. Egyes aknák akár azt is „megszámolhatják”, hány hajó haladt el felettük, majd csak később robbannak fel, amikor a környezet már biztonságosnak tűnik.
A Hormuzi-szoros különösen nehéz terep ebből a szempontból. A tengerfenéken évszázadok hajózási törmelékei és maradványai heverhetnek, amelyek közül sok aknának tűnhet a műszerek számára, így minden gyanús objektumot külön kell megvizsgálni. Ez pedig hatalmas munka egy olyan hosszú és stratégiailag kiemelt útvonalon, mint a Hormuzi-szoros.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a térségben nem áll rendelkezésre elegendő aknamentesítő kapacitás. A brit haditengerészet utolsó ott szolgáló aknakereső hajója, a HMS Middleton március 1-jén visszatért Nagy-Britanniába, az amerikai haditengerészet pedig korábban kivonta Bahreinből régebbi Avenger-osztályú aknakeresőit.
Az újabb, part menti hadihajók ugyan rendelkezhetnek aknakereső képességekkel, de a szakértők kételkednek abban, hogy ezek ugyanolyan hatékonyak lennének, mint a korábbi, kifejezetten erre a célra használt hajók. Nem mellékesen az aknamentesítő egységeket közvetlen veszélybe kellene küldeni, mert az iráni partokról drón- vagy rakétatámadás is fenyegethetné őket.
Az Independent elemzése szerint így érdemi aknamentesítés aligha kezdődhet addig, amíg a törékeny tűzszünetből nem lesz tartósabb politikai megállapodás.
Ráadásul az aknák telepítése sokkal egyszerűbb, mint a felszedésük, elég lehet egy halászhajó vagy hagyományos fahajó is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
