Négyezer éves mezopotámiai ostrom nyomait tárták fel Irakban
2026. június 11. 18:35
A Közép-floridai Egyetem (UCF) vezette nemzetközi régészcsoport a mai Irak északi részén fekvő Kurd Kabursztánban feltárta egy négyezer évvel ezelőtti mezopotámiai ostrom és városrombolás eddigi legpontosabban dokumentálható nyomait. A kutatás során az erbíli régió első jelentős ékírásos adminisztratív archívumát is megtalálták, a leletanyag pedig bizonyítja, hogy az észak-mezopotámiai települések a déliekkel egyenrangú, komplex közigazgatással rendelkeztek.
A Tiffany Earley-Spadoni, a UCF docense által irányított ásatások során az egykori Alsóváros keleti palotájának vastag pusztulási rétegéből húsz ékírásos agyagtábla és több mint száz adminisztratív pecsételő került elő. A dokumentumokat a Johns Hopkins Egyetem és a Yale Egyetem epigráfusai vizsgálják. Az iratok a palota gazdasági életébe és mindennapjaiba nyújtanak betekintést, és a kutatók megállapították, hogy több táblát mindössze néhány nappal a város eleste előtt írtak.
A régészek az összeomlott, kiégett épületek törmelékei alatt tizenhét ember – köztük feltehetően a palota dolgozóinak – maradványait is azonosították. A Michigan Állami Egyetem bioarcheológusának vizsgálata alapján az áldozatokat nem temették el, testüket ott hagyták, ahol erőszakos halált haltak; egyiküket például egy kőmedencére borulva találták meg.
Az ostromlott település kiterjedését egy nyolcvan hektárra kiterjedő, az Észak-coloradói Egyetem által végzett magnetométeres felmérés is megerősítette. A műszeres eljárás, amely a Föld mágneses mezejének változásait mérve mutatja ki a felszín alatti struktúrákat, egy bástyákkal megerősített monumentális védművet rajzolt ki.
A feltárt erődítményrendszer, az ékírásos források, valamint az egykorú történeti szövegek együttesen bizonyítják, hogy Kurd Kabursztán régészeti lelőhelye az ókori Kabra városát rejti. A térbeli pusztítás nyomai pontosan egybevágnak a középső bronzkori forrásokkal, köztük a szomszédos Esnunna uralkodója, Dádúsa győzelmi sztéléjén leírtakkal, amely megörökíti Kabra ostromát és a korabeli térség egyik legnagyobb hódítója, Samsi-Adad általi leigázását.
A mezopotámiai civilizáció kutatásában több mint egy évszázadon át a déli területek, például Uruk városa álltak a fókuszban, mint a korai urbanizáció és a bürokratikus államiság kizárólagos központjai. A Kurd Kabursztán-i leletek – a mérnöki pontossággal megépített vízelvezető rendszerek, a kiterjedt élelmiszer- és textilfeldolgozó ipari negyedek, valamint a hivatali pecsételők tömege – azonban egyértelműen bizonyítják, hogy a középső bronzkori északi városok méretükben, infrastrukturális fejlettségükben és politikai súlyukban is felvették a versenyt a jól ismert déli metropoliszokkal.
A feltárás anyagának elemzése jelenleg is zajlik; a kutatók többek között a tizenhét áldozat izotópos és archeogenetikai (aDNS) vizsgálatától várnak új adatokat a város egykori lakosságának származásáról.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
