Mátyás király gyakran időzött Solymáron
2007. október 17. 11:00 Vajda Ildikó
A Hunyadiak kdvelt pihenőhelyének történetéről és az ott folytatott régészeti feltárás folyamatairól Dr. Feld István régész, egyetemi tanár tartott nemrég előadást.
Dr. Feld István előadásában elmondta, hogy az első jelentősebb feltárásokat Valkó Arisztid a két világháború között kezdte meg, az akkori Mátyás-dombon. A laikus régész azonban nem ismerte a feltárások módszerét és technikáját, ezért főként lelkesedésből dolgozott. Számos szakmai tévedése mellett mégis eredményeket ért el, és bronzkori vatyai kultúra leleteit is megtalálta.
Pár évtizeddel kéősbb Dr. Jablonkay István tanár (később róla nevezték el a Helytörténeti Gyűjteményt) nyert támogatást a munkálatokra, amelyek 1971-1977 között realizálódtak. 1972-től Kozák Károlyhoz Dr. Feld István régész (egykori solymári lakos) is csatlakozott, és ezzel elkezdődött a többrétegű építkezések szakszerű feltárása. A régész tanár komoly szakmai előképzettséggel kezdett a vitatott terület feltárásához, így több pályázaton sikerült pénzt szerezni a munkálatokra. Ekkor került sor először a várfalak részleges feltárására is: több rétegben találtak építészeti leleteket, ajtókat, létradarabokat és tetőszerkezeti szögeket.
Az engedélyezett idő alatt a régészeti munka egyre több kérdést vetett fel a kutatók számára, de mind az idő, mind az anyagi lehetőségek kevésnek bizonyultak a folytatáshoz, így csak 2000-ben, majd 2005-ben fejezték be az addig hiányzó részek feltárását. Ekkor pincét, edényeket, ajtókat, reneszánsz köveket, Anjou-kori kályhacsempéket találtak, és hozzákezdtek a várfal állagmegóvásához is. Ebben régész szakos egyetemisták segítették őket.
Bár a feltárás és a leletek állagmegőrzése mostanra megrekedt, a kutatók és a helyiek sok érdekes információ birtokába jutottak. A Mátyás-dombon álló várnak, amelyet Lackfy István építtetett és feltehetően a török hódoltságig állt, hányatott sors jutott. A gyakori tulajdonosváltás és a sok háborúskodás miatt a fenn maradt emlékek alapján az feltételezik, hogy egy kőalapokon nyugvó, faszerkezetű építmény lehetett, és elsősorban pihenőhelyül szolgálhatott.
Mátyás király is gyakran időzött itt vadászatai alkalmával és annyira kedvelte ezt a helyet, hogy fiára hagyta utódul. A vár feltehetően tűzvészben pusztult el. A többrétegű építmény teljes feltárása és konzerválása jelen anyagi helyzetben nem megoldható. Az eddigi eredmények látványosságai ellenben megtekinthetőek, akár a Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjteményben, akár a solymári Mátyás-dombon.
szerkesztőségét!
