A harmadik legnagyobb viking aranykincset tárták fel Dániában
2026. május 11. 11:11
Dánia történetének harmadik legnagyobb, több mint 760 gramm összsúlyú viking kori aranykincsét tárták fel az észak-jütlandi Himmerland térségében – adta hírül az Észak-jütlandi Múzeum. A Rold település közelében előkerült, hat tömör arany karperecből álló leletegyüttes a szakértők szerint a 10. századi dán királyság kialakulásának időszakából származik, és felbecsülhetetlen értékű bizonyítékkal szolgál a kora középkori skandináv elit társadalmi és hatalmi hálózatairól.
A "roldi kincs" (Roldskatten) néven regisztrált leletegyüttes feltárása április végén kezdődött, miután egy helyi lakos két, a talajfelszínen részben látható tömör aranygyűrűt szolgáltatott be a múzeumnak. A Nordjyske Museer régészei azonnal kiszálltak a Rold melletti erdős területre, ahol a szisztematikus fémdetektoros vizsgálatok során az első lelőhelyen egy harmadik, attól mintegy 15 méterre pedig további három, teljesen ép arany karperecet azonosítottak.
Torben Sarauw, az intézmény kulturális örökségvédelmi vezetője hangsúlyozta: a 762,5 gramm összsúlyú lelet az 1977-es Tissø-gyűrű és a 2016-os ribei Fæsted-kincs után az ország harmadik legjelentősebb viking aranylelete. A karperecek között sima felületű, valamint filigrán aranyhuzallal, cikkcakkos mintákkal és jellegzetes viking csúszócsomókkal díszített darabok is találhatók, amelyek a magas szintű ötvösmesterségről tanúskodnak.
A kutatók a tárgyakat a viking kor késői szakaszára, a Kr. u. 900 és 1000 közötti évtizedekre datálják. A lelet különlegességét az adja, hogy a kora középkori skandináv társadalomban a nemesfémek közül tömegesen az ezüst volt elterjedt, az arany birtoklása az abszolút uralkodó réteg és a társadalmi elit szűk kiváltságának számított. Mivel mind a hat karperec intakt, a régészek kizárták, hogy azokat feldarabolt, mindennapi fizetőeszközként (törtearanyként) használták volna.
Szakmai konszenzus szerint az ilyen státuszszimbólumként funkcionáló ékszerek diplomáciai ajándékok voltak, amelyek a szövetségi rendszereket, a politikai lojalitást és a társadalmi rangot jelképezték. A nagyméretű, értékes tárgyak együttes elrejtése a földben arra utal, hogy a kincset egy vészterhes időszakban próbálták megóvni, vagy egy ma már nehezen rekonstruálható rituálé keretében deponálták áldozatként.
A lelet a dán államiság születésének egyik leginkább turbulens időszakába enged bepillantást. A 10. században zajlott le a dán területek egységesítése, amelyet Kékfogú Harald király a Kr. u. 965 körül emelt jellingi rúnaköveken is megörökített, deklarálva Dánia egyesítését és kereszténnyé tételét. Ebben a formálódó államszervezési és centralizációs folyamatban a helyi hatalmasságok és a születő királyi udvar közötti kötelékek fenntartása kulcsfontosságú volt, aminek legfőbb reprezentációs eszközei éppen az ilyen nagy értékű aranytárgyak voltak.
A leletmentés már befejeződött, az állami kincsnek (danefæ) minősülő leletegyüttest a közeljövőben részletes laboratóriumi analízisnek vetik alá. A tervek szerint az aranykarpereceket a koppenhágai Nemzeti Múzeumba történő átszállításuk előtt az Aalborgi Történeti Múzeumban mutatják be a nagyközönségnek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
