Fejlett halászati központot tártak fel a Kanári-szigeteken
2026. június 18. 13:53 Múlt-kor
A Kanári-szigetek őslakosai a 11. és a 13. század között magas szinten szervezett, a tengeri erőforrásokra épülő gazdaságot tartottak fenn. A spanyolországi Las Palmas de Gran Canaria Egyetem kutatója, Jonathan Santana szerint a feltárt régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a partvidék nem csupán kiegészítő táplálékforrásként szolgált az észak-afrikai eredetű berber közösségek számára, hanem az élelmiszer-tartósításra és a belföldi kereskedelemre épülő gazdasági rendszerük központja volt.
A Kanári-szigetek múltjáról alkotott kép új részletekkel bővült egy friss régészeti kutatás nyomán. A Gran Canaria partvidékén található Playa Chica lelőhely leletei arra utalnak, hogy az itt élő közösségek már a 11–13. században is szervezett módon hasznosították a tengeri erőforrásokat.
A kutatók halpikkelyek ezreit találták meg a feltárás során, de nem ez volt az egyetlen figyelemre méltó nyom. Kecskeszarvból készült eszközök is előkerültek, amelyeket feltehetően a halak tisztítására és pikkelyezésére használtak. Mindez arra utal, hogy a helyszín egy olyan pont volt, ahol a tengeri zsákmány feldolgozása is zajlott.
A leletek között olyan elégetett növényi maradványokat is azonosítottak, amelyek sok füstöt adnak alacsony hőmérsékleten. A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy a halakat nem csupán elfogyasztották, hanem füstöléssel vagy szárítással tartósították is.
A vizsgált halfajok többsége partközeli vizekből származott, ami arra enged következtetni, hogy a halászat főként a part mentén zajlott. A feltárt horogmaradványok alapján valószínűnek tartják, hogy hálóval és zsinórral történő halászatot egyaránt alkalmaztak.
A kutatás vezetője, Jonathan Santana szerint Playa Chica különlegessége abban rejlik, hogy itt nem egyszerűen alkalmi halfogyasztás nyomai látszanak. A speciális eszközök, a tűzhelyek nagy száma és a háztartási kerámiák hiánya inkább egy olyan hely képét rajzolják ki, amelyet kifejezetten tengeri élelmiszerek begyűjtésére, feldolgozására és megőrzésére használtak.
A kutatók úgy vélik, ez fontos felismerés lehet a Kanári-szigetek korai társadalmainak megértésében. A partvidék ezek szerint nem kiegészítő lehetőség volt, hanem a gazdaság egyik központi eleme.
A történet azért is különösen érdekes, mert az Atlanti-óceán szigetein élő közösségek így nem elszigetelt túlélőkként jelennek meg előttünk, hanem olyan emberekként, akik alkalmazkodtak környezetükhöz, és tudatosan építették be az óceánt mindennapi életükbe.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
