Iszlám dirhemekből verték első pénzeiket a vikingek
2026. június 18. 12:52 Múlt-kor
Új kutatás szerint a legkorábbi viking pénzérmék egy részét olyan ezüstből készítették, amelyet az iszlám világban vert ezüstdirhemek beolvasztásából nyertek. Az eredmények arra utalnak, hogy a 9. századi Skandinávia jóval szorosabban kapcsolódott a távolsági kereskedelmi hálózatokhoz, mint azt korábban feltételezték.
Az Archaeometry folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók a dániai Ribe közelében 2018-ban feltárt Damhus-kincslelet 226 viking kori ezüstpénzéből vizsgáltak meg 25 darabot korszerű röntgenfluoreszcens és egyéb anyagelemzési módszerekkel. A leletegyüttest 830 és 850 közé keltezik, így a benne található érmék a viking pénzverés legkorábbi tárgyi emlékei közé tartoznak.
Az elemzések kimutatták, hogy egyes érmék ezüsttartalmának több mint fele beolvasztott iszlám dirhemekből származott, amelyeket ezüstrudakká alakítottak. A kutatók szerint ezek a rudak kereskedelmi úton juthattak el a ribei pénzverdébe, ahol a vikingek saját pénzt vertek belőlük.
A vizsgálatok arra is rávilágítottak, hogy az érmék előállításához legalább harminc különböző verőtövet használtak, amelyeket kopásuk miatt időről időre lecseréltek. A verőtövek apró eltérései alapján a kutatók arra következtetnek, hogy egyetlen pénzverdében akár több százezer ezüstpénzt is előállíthattak, ami a korszakban rendkívül jelentős pénzkibocsátásnak számított.
A kutatók szerint az iszlám ezüst éppen ebben az időszakban kezdett nagyobb mennyiségben megjelenni a viking világban, amit a Skandináviában előkerült közel-keleti eredetű ékszerek is alátámasztanak. Az eredmények újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a korai viking gazdaság szorosan kapcsolódott a Közel-Keletet és Észak-Európát összekötő kereskedelmi útvonalakhoz.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
