Különleges római kori átoktáblát fejtettek meg német kutatók
2026. június 18. 21:04 Múlt-kor
Ritka, egyiptomi stílusú és ógörög nyelvű római kori átoktábla szövegét fejtették meg a Heidelbergi Egyetem Papirológiai Intézetének munkatársai. A hollandiai Heerlen területén feltárt, második századi ólomlemez kivételes leletnek számít Észak-Európában, és a legújabb elemzések bizonyítják az ókori keleti mágikus hagyományok kiterjedt birodalmi jelenlétét.
A Hollandia déli részén fekvő Heerlen, az egykori Coriovallum római katonai település területén zajló ásatások során holland régészek bukkantak a 9,3-szer 4,8 centiméteres ólomlemezre egy gödörben. A Heidelbergi Egyetem kutatói speciális számítógépes képalkotó eljárással tették láthatóvá a kopott felületet, amely változó megvilágítású fotók sorozatát egyesítve emelte ki a legapróbb karcolásokat is.
Rodney Ast, a kutatás vezetője rámutatott, hogy a lelet különlegességét a nyelve és stílusa adja, mivel az észak-európai térségben, így Germania Inferior provinciában előkerült átoktáblák szinte kizárólag latin nyelven íródtak. Ez a példány ellenben ógörög nyelvű, és egyértelműen egyiptomi hatásokat mutat.
Az ókorban a latinul defixiones, görögül katadesmoi néven ismert átoktáblákat jellemzően ólomból készítették. A fém nehéz és hideg természete a korabeli hiedelmek szerint erősítette a rontás megkötő erejét, amellyel pereskedő feleket, sportbeli ellenfeleket vagy szerelmi riválisokat próbáltak hátráltatni. A heerleni leleten istenségek és démonok megidézése mellett három mágikus szimbólum is szerepel, amelyeket a természetfeletti erőkkel való kommunikációra használtak.
Ezeket négy rabszolga, két latin nevű férfi és két görög nevű nő neve követi. A kutatók szerint a szöveg vagy e négy személy ellen irányult, vagy éppen ők alkalmazták a rontást egy meg nem nevezett ellenséggel szemben. Julia Lougovaya kutató szerint az is lehetséges, hogy a feliratot az egyik görög nevű nő készítette, aki a mágikus rituálék ismeretét a római kori Egyiptomból hozta magával.
A lelet jól illusztrálja a Római Birodalom kulturális és vallási sokszínűségét. Joachim Quack, a Heidelbergi Egyetem Egyiptológiai Intézetének igazgatója hangsúlyozta, hogy a Nílus völgyében a mágia a vallási élet szerves részét képezte, különösen a védelmező és gyógyító rituálék esetében. Az ártó célú varázslatokat azonban jellemzően titokban végezték.
A heerleni felfedezés bizonyítja, hogy az időszámításunk szerinti első évszázadokban a közel-keleti, egyiptomi, zsidó, sőt a korai keresztény hagyományok is összeolvadtak, és a légiók, valamint a kereskedelmi hálózatok révén a birodalom legtávolabbi, északnyugati provinciáiba is eljutottak. A sikeresen megfejtett átoktáblát a jövőben a heerleni múzeumban állítják ki, a teljes szöveg pedig egy tudományos publikáció keretében válik kutathatóvá.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
