2800 éves palotát tártak fel a pénz szülőhelyén

2025. augusztus 22. 18:03 Múlt-kor

Görög kontra török 

A Wisconsin-Madison Egyetem professzora, Nicholas Cahill által vezetett régészek közel nyolc méter mélyen a felszín alá ásva jutott el a palotához. A helyszínt az évszázadok alatt a perzsa, hellenisztikus, római és bizánci korszakhoz tartozó rétegek alá temették. A palotán kívül a kutatók luxusházakra, teraszos építményekre, mintegy 30 bronz nyílhegyre, emberi csontváztöredékekre és kilenc ezüstpénzre – a világ legkorábbi ismert ezüstpénzének egyikére – bukkantak.

A történészek évtizedekig úgy vélték, hogy a lydiaiak a Kr. e. 7. század körül kezdtek városi településeket kialakítani, amelyekre nagy hatással volt a görög kultúra. Az új leletek azonban másról árulkodnak. A palota igazán hatalmas, több mint hat méter magas és két méter vastag kőfalai azt bizonyítják, hogy a lydiaiak már jóval korábban komplex, nagyszabású városi központokat építettek, mint azt korábban gondolták.

„Ez azért fontos, mert az i. e. 8. században a görög városok még mindig kis házakat húztak fel. A lydiaiak ezzel szemben már óriási teraszokat és építményeket hoztak létre, amelyekhez keletről szereztek inspirációt. Ők nem a görög kultúrából jöttek, kifejezetten anatóliai civilizáció voltak" – magyarázta Cahill.

A pénz szülőhelye

Egyes építészeti jellegzetességeket a frígiaiak is befolyásolhattak, amely egy másik hatalmas anatóliai kultúra. Ők az i. e. 9-10. században éppen a monumentális kőépítészetükről voltak ismertek. A szardeiszi palota azonban egyedülálló lídiai kézművességet és várostervezést tükröz.

Az UNESCO világörökség részét képező Szardeisz volt a Lydiai Királyság fővárosa, egy gazdag és hatalmas államé, amely az i. e. 7. és 6. század között virágzott Nyugat-Anatóliában. A város stratégiai pozíciót foglalt el a perzsa királyi út nyugati végénél, amely az Égei-tenger partvidéket kötötte össze a Perzsa Birodalom szívével.

A település talán legmaradandóbb öröksége, hogy a pénzverés szülőhelyének tekintik. A lydiaiak voltak ugyanis az elsők, akik az arany és az ezüst természetes módon előforduló ötvözetéből, az elektrumból vertek érméket, és ezzel forradalmi gazdasági rendszert vezettek be, amely az egész ókori világban elterjedt. A palota területén talált korai ezüstérmék tovább erősítik Szardeisz – mint az innováció és a gazdagság központja – hírnevét.

Multifunkciós palota

Ma a város romjain több civilizáció maradványai láthatók. A látogatók felfedezhetik a hatalmas Artemisz-templomot, a legnagyobb ismert ókori zsinagógát, egy római kori gimnázium-fürdő komplexumot és a Jelenések könyvében említett keresztény bazilikát is. A környező tájat az úgynevezett tumulik (sírhalmok) borítják, amelyek a lídiai királyi családok nyughelyeit jelölik.

Az újonnan felfedezett palota az ókori gimnáziumtól mintegy egy kilométerre keletre áll. Az épület mérete arra utal, hogy nemcsak királyi rezidencia, hanem politikai és szertartási központ is lehetett, amely a korai lídiai társadalom hatalmát és kifinomultságát jelképezte.

Jövőre folytatják a feltárást

Az idei évad ásatásai mostanra befejeződtek, a palota maradványait gondosan letakarták, hogy megvédjék az esőzésektől. A következő ásatási szezonra azonban további vizsgálatokat terveznek. A régészek folytatják Szardeisz történetének és az ókori világ kulturális és gazdasági történelmének alakításában játszott szerepének megismerését.

A felfedezés aláhúzza, hogy ez a város több mint egyszerű régészeti lelőhely – az egykor Anatóliában virágzó civilizációk kreativitásáról, ellenálló képességéről és befolyásáról tanúskodik.

Forrás: Anatolian Archeology