Teleki Pál politikai vívódásai
2014. április 3. 12:24 Németh Máté
Először az ezer sebből vérző ország élén
Teleki Pál roppant nehéz időszakban vette át Magyarország irányítását. Az ország egy vesztett háború után rövid időn belül átélt egy forradalmat, amely után kommunista hatalomátvétel és berendezkedés következett. Ennek felszámolása a fehérterrorba torkollott, amit aztán pár hónappal később a béketárgyalások, majd az országot társadalmi, gazdasági, etnikai és kulturális szempontból tragikusan érintő trianoni béke követett.
Teleki ezalatt a rövid, mindössze kilenc hónapos időszak alatt mégis el tudta kezdeni az ország talpra állítását, megteremtve ezzel a bethleni konszolidáció alapjait. Teleki mindenekelőtt feloszlatta az alkotmányos rendre veszélyes különítményeseket, valamint felfüggesztette az irredenta Ébredő Magyarok Egyesülete nevű szervezetet. A szélsőjobb mellett a kommunista pártot is igyekezett ellehetetleníteni, amire az „állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről” szóló törvénycikk adott lehetőséget.
A szélsőségek kiiktatása mellett ekkor kezdődött el a földreform kidolgozása is. A földosztás mintegy kétmillió embert érintett, jóllehet a parcellák mérete csekély volt egy-egy parasztcsalád eltartásához. Az intézkedés ennek ellenére a rendszer elfogadottságának céljából eredményesnek volt mondható, hiszen az ezzel kapcsolatos elégedetlenségeket sikerült visszaszorítani.
Teleki kormányzati teljesítményének negatív oldala is volt. A felerősödő antiszemita hangulat következtében született meg az ún. numerus clausus: a törvény szerint a „magyarországi nemzetiségek és népfajok” tagjai csak számarányuknak megfelelő mértékben vehettek részt a felsőoktatásban. Ez a felsőoktatásban az izraelita vallású diákok arányának csökkenését eredményezte.
A miniszterelnök munkájának 1921 tavaszán IV. Károly váratlan magyarországi megjelenése vetett véget. A volt király arra hivatkozott, hogy 1918-ban csak felfüggesztette uralkodói jogait, így a trónt ez alapján el akarta foglalni. Az esemény következtében - amelyet első királypuccsként szokás emlegetni -, miután magatartása a kérdés kapcsán nem volt egyértelmű, Teleki helyzete megingott, lemondását Horthy elfogadta. Telekit, aki a poszthoz egyébként sem ragaszkodott különösebben, két okból sem aggasztotta a távozás. Egyrészt azért, mert így visszatérhetett a karakteréhez talán jobban illő tudományos-oktatói tevékenységéhez, másrészt mert tudta, hogy helyét az általa jól ismert Bethlen István veszi át, aki folytatta az elődje által megkezdett konszolidációt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
