Teleki Pál politikai vívódásai
2014. április 3. 12:24 Németh Máté
Meddig lehet nemet mondani a náci nyomásnak?
A nagypolitika színpadára 1938-ban tért vissza, amikor vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcát vállalt Imrédy Béla kormányában. A revíziós politika sikereként volt értékelhető az első bécsi döntés, amely során az országhoz került Szlovákia déli része és Kárpátalja délnyugati sávja. A tárgyalás során Teleki a magyar delegáció egyik vezetője volt. 1939 elején a kormányzó másodszor is kinevezte Telekit miniszterelnöknek, így az ekkor már nem túl irigylésre méltó kormányfői pozíciót a második világháború küszöbén ismét egy nehéz időszakban vette át.
Második miniszterelnöksége alatt folytatódott a zsidóság jogainak korlátozása. Ekkor fogadták el a második zsidótörvényt, illetve elkezdődött a harmadik előkészítése is, de mindeközben - szociálpolitikai intézkedések mellett - igyekezett visszaszorítani a szélsőjobboldali nyilas befolyást.
Teleki számára nagy kihívást jelentett, hogy az ország külpolitikai mozgásterét meg tudja őrizni, a fegyveres semlegesség mellett pedig folytassa a területi revíziót. Ez utóbbi 1939 tavaszán újabb állomásához érkezett, megtörtént - német jóváhagyással - Kárpátalja visszacsatolása. A miniszterelnök ezt követően a függetlenség megőrzése érdekében több jelentős külpolitikai lépést is tett, megtagadta a német csapatok átengedésének kérelmét a lengyelek elleni offenzíva során, s befogadta a lengyel menekülteket. A Londonnal is kapcsolatokat ápoló kormányfő utasítására felszereltek egy magyar légiót, támogatandó a finneket a szovjetek ellen vívott háborúban.
Az 1940. augusztus 30-án meghozott második bécsi döntés következtében az országhoz visszakerült Észak-Erdély és Székelyföld területe. Az újabb területi gyarapodás egyértelmű német segítséggel történt, ezért Hitler ősszel be is nyújtotta a számlát: a kormánynak engedélyezni kellett a német csapatok átvonulását Románia irányába. A németek melletti határozottabb kiállás másik momentuma 1940 novemberében történt meg, amikor Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Ezzel elismerték a náci Németország és a fasiszta Olaszország európai vezető szerepét.
A német hadsereg legyőzhetetlenségébe vetett mítosz következtében az országban mind népszerűbb lett a németek mellett való kiállás, így a szélsőjobboldal népszerűsége egyre nőtt. Teleki kénytelen volt engedélyezni a nemzetiszocialista Volksbund működését, és többek között a német nyomás jegyében kezdődött el a korábban említett harmadik zsidótörvény előkészítése is. Teleki elképzelése az ország semlegességének megőrzéséről kudarcot vallott. Az ország kényszerpályára került, a német nyomásból való kitörés egyetlen reális lehetősége a Jugoszláviával való kapcsolatépítés volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
