Evolúciós átmenetről tanúskodik a Haifánál talált őskőkori barlang
2026. június 12. 16:16
Különleges épségben megmaradt, az alsó paleolitikum időszakára datálható őskőkori barlangot fedeztek fel az izraeli Haifa városától délre, amelynek kutatásáról az Izraeli Régészeti Hatóság és a Haifai Egyetem számolt be a legfrissebb jelentésében. A negyedmillió éves leletegyüttes a neandervölgyi és a modern ember megjelenése előtti kritikus evolúciós átmenet kulturális és társadalmi változásaiba nyújt páratlan bepillantást.
A Furejdisz település határában, a Zihron Jaakov autópálya-csomópont közelében zajló ásatásokat az Izraeli Régészeti Hatóság őskori osztályának vezetője, Kobi Vardi és Amit Gabbay irányítja a Haifai Egyetem régészeti intézetének munkatársával, Ron Simelmitz professzorral együttműködésben.
A barlang a 400 ezer és 250 ezer évvel ezelőtti időszakból, az alsó paleolitikum végén a Levante térségében virágzó úgynevezett acheulo-jabrudi kultúra idejéből származik. A szakemberek kiemelték, hogy a lelőhely megőrzöttségi állapota világszinten is ritkaságnak számít, és tudományos jelentősége a közeli, jól ismert Nahal Mearot barlangrendszerével vetekszik.
A lelőhelyen végzett eddigi munkálatok során dámvadak, gazellák és ősi lófélék csontmaradványai kerültek elő, valamint víz jelenlétére utaló nyomokat is találtak. A természeti adottságok különösen vonzóvá tehették a helyszínt a korabeli vadászó-gyűjtögető csoportok számára. Az acheulo-jabrudi kultúra képviselői a kőeszközkészítés kifejezetten fejlett módszereit alkalmazták. A feltárás során kisméretű és éles szakócákat, kaparókat, illetve pengéket azonosítottak, amelyek a technológiai fejlődés fontos állomását jelzik. A kutatóintézetek egy nagyszabású program keretében tervezik vizsgálni, hogyan alkalmazkodtak a korai emberek a környezetükhöz.
Ron Simelmitz professzor értékelése alapján a barlang egyfajta időkapszulaként őrizte meg a neandervölgyi és a modern ember dominánssá válása előtti korszak emlékeit. A szakértő rámutatott, hogy az acheulo-jabrudi időszakban megfigyelhető anatómiai, technológiai és társadalmi változások már előrevetítették a későbbi emberfajok komplex viselkedési mintázatait. Az egyik legfontosabb történelmi folyamat a nagyobb csoportokba szerveződés és a hosszabb egy helyben tartózkodás volt. Az e korból származó barlangok a tűz intenzív használatát és tartós emberi jelenlétet bizonyítják, ami a társadalmi együttműködés és a tudásátadás kialakulásának alapvető feltételeként szolgált.
A Tel-avivi Egyetem régészeti intézetének folyóiratában bemutatott tavaszi eredmények szerint az alsó-galileai Szahnin-völgyben pleisztocén kori kőeszközök százait találták meg. A Ran Barkai professzor és a leleteket eredetileg azonosító Muataz Salata vezette expedíció a Homo erectus fajhoz köthető, gondosan megmunkált szakócák tömegét tárta fel, ismételten bizonyítva, hogy a régió évszázezredeken át az emberi tevékenység egyik kiemelkedő központja volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
