Az amerikai magyarság 1941-ben
2003. július 29. 18:34 Kosáry Domokos
Sok fiatal a kereskedelmi pályán érvényesül
Újházy László |
E nagy, harmadik népáradatban egy aránylag vékony érre ismerünk rá: ez a magyaroké. Előbb is mentek magyarok Amerikába: a szabadságharc bukása után több száz emigráns keresett az újvilágban menedéket. Ezek, ha megpróbálkoztak is a telepes élettel, mint Újházy Lászlóék Új-Budán, elsősorban értelmiségiek voltak. Több volt honvédtiszt kitüntette magát az észak-déli háborúban Lincoln oldalán és magas rangot ért el.
E számban kicsi, de emlékezetes csoport inkább a második, német-skandináv népmozgalommal volt egyidejű. Trianon következéseként ismét volt némi szétszórt értelmiségi vándorlás. Politikai szökevényekről persze, mint e cikkben általában, itt sem szükséges szólnunk. Magyar Amerika zöme azonban a harmadik néphullámmal, a többi kárpáti és kelet- meg dél-európai tájról származó nemzetiséggel együtt sodródott át és e népmozgalom sorsának lett osztályosa. Bár adatok már 1861-től vannak, komolyabb méreteket a nyolcvanas években öltött a kivándorlás, hogy azután a huszadik század első évtizedében tetőpontját érje el.
Magyar Amerika geográfiai képe is nagyrészt ebből érthető meg. A "legamerikaibb" népességű táj, vagyis ahol az amerikai szülőktől kint születtettek több, mint kilencven százalékot tettek ki, 1920-ban a déli államoké, mint Virginia vagy a két Carolina. A legtöbb "jövevény" északon és északkeleten él, itt az "amerikai" elem helyenként jóval 50% alá süllyed. Az "idegen többségű" táj két részre oszlik: északon, középen, Wisconsin és a két Dakota német-skandináv farmvidékére és az északkeleti államokra, melyeket a harmadik hullám szinte tarkává tett, New England egy része kivételével. Ezek az államok: New York, New Jersey, Connecticut, Rhode Island, Massachusetts a keleti parton, Michigan és Illinois középen. Az amerikai elem egyikben sem éri el az 50 százalékot. Erősebb Pennsylvaniában (56%) és Ohió-ban (66%), bár a bevándorlás ide is elért. E tájon élnek főként a magyarok is, bár például Rhode Islandba és Massachusetts-be aránylag kevesebb jutott, míg Pennsylvaniába és Ohióba aránylag több.
Az alábbi adatok, amelyek az eredeti amerikai lakosság eredeti arányszámát is feltüntetik, mutatják, hogy bár a magyarok százaléka New Jersey-ben a legnagyobb, utána mindjárt Ohió jön, hol számosabb az amerikai elem is. Ohio az az állam, ahol a magyarság talán legjobban bejutott az adminisztráció alsóbb ágaiba.
Állam |
Eredeti lakosság (%) |
Magyarok (%) |
Magyarok száma |
New Jersey |
40 |
1,9 |
59 000 |
Ohio |
66 |
1,9 |
97 900 |
Connecticut |
33 |
1,3 |
21 100 |
New York |
36 |
0,9 |
93 600 |
Pennsylvania |
55 |
0,9 |
79 600 |
Michigan |
34 |
0,7 |
27 700 |
Azok, akik idehaza nem bánkódtak a kivándorlás miatt, azt mondogatták, hogy a kimentekben úgyis gyenge és nyugtalan elemet vesztettünk el, amit már az is bizonyítana, hogy társadalmi és vagyoni téren valami nagy eredményt odakint sem értek el. Mások viszont, lelkesen azt magyarázzák, hogy éppen a legönállóbb elem akart sorsán úgy változtatni, ahogy tudott. A valóságban a magyar kivándorlást, okaiban és lefolyásában is, a nagy európai népmozgalom egy fejezetének kell felfognunk. Teljesítményeit a harmadik néphulláméhoz viszonyítva kell értékelnünk, hiszen a kivándorló átlagos magyar népelem annak feltételei szerint érvényesülhetett. A kevert szláv-latin néphullámban amerikai vélemény is az első sorokba, a legjobb elemek közé helyezi. Az egyszerű sorból jó rész az alsóbb réteg jobb módú, magasabb elemei közé, a kispolgárságba emelkedett szorgalmával és ügyességével. Sok fiatal a kereskedelmi pályán érvényesül, cáfolatául a változhatatlan faji hibánkról szóló kényes tévhitnek.