Rendkívül gazdag kelta sírra bukkantak Németországban
2026. június 12. 08:22 Múlt-kor
A németországi Hessen tartományban egy rendkívül gazdag kelta sírkomplexumot tártak fel a régészek, amelyet már most a térség egyik legjelentősebb vaskori leleteként tartanak számon. A Bad Camberg település közelében előkerült sír aranyékszereket, egy kétkerekű szekér maradványait és egy etruszk bronzedényt is rejtett.
A Hessenschau portál beszámolója szerint a Kr. e. 5. század első felére keltezhető sír az első olyan ismert elit temetkezés, amelyet a Taunus-hegység térségében azonosítottak, ezért a felfedezés számos új adattal szolgálhat a régióbeli korai vaskori kelta elit hatalmáról, kapcsolatrendszeréről és temetkezési szokásairól.
A sírt egy napelemparkkal kapcsolatos, nagyszabású beruházást megelőző régészeti vizsgálat során fedezték fel a szakértők az A3-as autópálya közelében. A Kai Mückenberg kerületi régész által elrendelt geomágneses felmérések révén a szakemberek először egy kör alakú objektumot azonosítottak a területen, amely hasonlóságot mutatott más ismert kelta elit temetkezések szerkezetével. Az ásatások megkezdése után előkerülő fémtárgyak gyorsan megerősítették, hogy valóban egy különleges jelentőségű, gazdag sírmellékelttel ellátott kelta sírkomplexumra bukkantak a kutatók.
Bár a sírkamra faelemei és az emberi maradványok az évszázadok során elpusztultak, a mellékletek jelentős része - például három rendkívül értékes aranygyűrű - sikeresen fennmaradt. A temetkezés leglátványosabb elemei azonban nem feltétlen ezek az aranyékszerek, hanem egy kétkerekű szekér maradványai voltak: a régészek a kerekek mellett vaspántokat, valamint több díszes fémszerelvényt is feltártak a helyszínen, amelyek a vaskori kézművesség ékes példáinak tekinthetők. A kutatók szerint a kerekeket a temetés előtt leszerelhették, majd a sírkamra falai mellé helyezhették, ami - más feltárt elit kelta temetkezések alapján - elterjedt szokás volt a korban.
A sír egyik legizgalmasabb lelete egy etruszk eredetű bronzkorsó volt, amelyet a restaurátorok röntgenvizsgálatok segítségével azonosítottak. Az edény a mai Közép-Itália területéről kerülhetett a Taunus-hegység vidékére, ami arra utal, hogy az itt élő kelta közösségek szoros kapcsolatban állhattak a mediterrán világ kereskedelmi hálózataival. Az ilyen importált luxustárgyak a vaskorban a társadalmi presztízs fontos jelképeinek számítottak, és tulajdonosaik kivételes helyzetéről árulkodtak.
A kutatók egyelőre nem tudják megállapítani, hogy férfi vagy nő nyugodott-e a sírban, mivel emberi maradványok sajnos nem maradtak fenn. A fegyverek és a szekér jelenléte alapján sokak szerint egy férfi harcosé vagy egy helyi vezetőé lehetett a sír, ugyanakkor semmi biztosat nem tudnak ezzel kapcsolatban kijelenteni a kutatók.
A sírból eddig közel száz tárgy került elő, köztük bronzgyöngyök, övdíszek, kések, kerámiatöredékek, valamint üveg- és borostyánékszerek maradványai. A leletek jelentős részét a restaurátorok laboratóriumi körülmények között, röntgen- és más képalkotó eljárások segítségével részletes vizsgálatoknak fogják alávetni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
