A korsók tartalma 

Az első edényben talált érmék súlya nagyjából 38 kilogramm volt – ismertette Vincent Geneviève numizmatikus. A második korsó és tartalma körülbelül ötven kilogrammot nyomott; ebben nagyjából 18–19 ezer pénzérme lehetett. A harmadik korsót már az ókorban feltörhették, mivel ebben mindössze három érmét fedeztek fel a kutatók. Ezek alapján egyértelmű: a három amfora fő funkciója a megtakarítások tárolása lehetett. A korsókat a ház nappalijában kialakított, gondosan kibélelt gödrökbe süllyesztették úgy, hogy a tulajdonos bármikor hozzáférhessen félretett pénzéhez. 

Az érmék keltezése alapján az amforákat Kr. u. 280 és 310 között rejthették el. A készletben szerepelnek Victorinus, I. és II. Tetricus császárok veretei is – olyan uralkodóké, akik a Galliai Birodalom élén álltak, egészen addig, amíg Aurelianus császár 274-ben újra be nem olvasztotta a régiót a Római Birodalomba.

Egy gall helyzete 

A település tehetős római lakónegyed lehetett: padlófűtéses kőházakkal, pincékkel és műhelyekkel, s a közelben egy erődítménnyel. A 4. század elején azonban egy súlyos tűzvész pusztította el a telepet. Bár később részben újjáépült, a helység egy második tűzeset után végleg elnéptelenedett – a gondosan rejtegetett érmék pedig majdnem két évezredig vártak a megtalálásukra.