Gombnak nézték a ritka, 900 éves viking kori pénzérmét
2026. július 12. 08:14 Múlt-kor
Egy fémdetektoros először közönséges gombnak vélte azt a mintegy 900 éves ezüstpénzt, amelyet a délnyugat-norvégiai Utstein kolostor közelében talált. A kutatók később megállapították, hogy az érme Csupaszlábú Magnus uralkodásának idejéből származik és rendkívül ritka leletnek tekinthető, mivel ebből a típusból korábban egyetlen példány sem került elő Norvégia területén.
Morten Eek 2025 áprilisában, egy mező szántás által megbolygatott talajrétegében, körülbelül 10–15 centiméteres mélységben fedezte fel a különös fémtárgyat, amelynek bár az egyik oldala ezüstösen csillogott, a másik azonban a sötét elszíneződések miatt gyakorlatilag beazonosíthatatlan volt, ezért megtalálója kopott gombnak minősítette.
Csak hónapokkal később tűnt fel a tárgyat megtekintő fémdetektorosoknak, hogy a tárgy ezüstös oldalának mintázata egy középkori norvég pénzérmére emlékeztet. A különleges leletet ezt követően a Stavangeri Egyetem Régészeti Múzeumának szakemberei részletes elemzésnek vetették alá, amelynek során megállapították: az érme Csupaszlábú Magnus 1093 és 1103 közötti uralkodásának idejében keletkezhetett. A kutatást külön izgalmassá tette, hogy az azonosítás során egy 1865-ben megjelent numizmatikai katalógus ábrázolásait is felhasználták a szakértők. A vizsgálatok szerint az érmét később ékszerré alakították: egyik oldalát rézlemezzel borították, majd láncot vagy hurkot erősítettek hozzá, hogy nyakba lehessen akasztani.
Mivel a rézborítás eltávolítása visszafordíthatatlanul károsította volna a leletet, ezért a kutatók röntgenvizsgálattal tették láthatóvá az alatta rejtőző griff motívumát. A másik oldalon kettős vonalakból kialakított keresztmotívum látható, amelynek szárainál kisebb félköríves formákat helyeztek el az egykori pénzverők.
A griffet és ezt a különleges keresztábrázolást egyesítő kétoldalas érméből mindössze négy további példány ismert, egy a Feröer-szigeteki Sandur-kincsleletből, három pedig a dániai Mørstad-leletegyüttesből. Csupaszlábú Magnus uralkodásának idejéből összesen mintegy száz pénzérmét tartanak számon a szakértők tizenkét különböző leletegyüttesből, ezért minden új darab fontos adatokkal szolgálhat a korszak pénzveréséről és kereskedelmi kapcsolatairól.
A Norvégia utolsó viking királyaként is emlegetett Csupaszlábú Magnus 1093-ban, apja, III. Olaf (Olav Kyrre) halála után került trónra. Míg elődje uralkodását viszonylagos béke jellemezte, Magnus nagyapja, III. Harald (Harald Hardrada) példáját követve elsősorban hadjárataival szerzett hírnevet magának. Egy korabeli mondás szerint a király úgy tartotta, hogy az uralkodót „becsületre és dicsőségre teremtették, nem pedig hosszú életre”, sorsa pedig ezt tükrözte is: 1103-ban, harmincéves kora körül egy írországi hadjárat során rajtaütés áldozata lett. Katonai vállalkozásai mellett belpolitikai reformokat is végrehajtott, amelyek közül az egyik legfontosabb a pénzverés megújítása volt. Míg elődei fokozatosan csökkentették az érmék ezüsttartalmát, Magnus ismét csaknem 90 százalékos tisztaságú ezüstpénzeket veretett, ami a kutatók szerint hozzájárult a norvég pénzrendszer stabilitásának helyreállításához.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
