Ismeretlen kultuszról is mesélnek a most felfedezett ókori feliratok Törökországban
2026. július 12. 09:32 Múlt-kor
Kilenc ókori feliratot tártak fel a régészek a mai Törökország területén fekvő Akmónia romvárosában. Az új leletek a település vallási életéről, középületeiről és a római kori helyi elit szerepéről szolgáltatnak új információkat, miközben egy korábban ismeretlen Déméter-kultusz jelenlétét is igazolják.
A mai Uşak tartományban fekvő ókori Akmónia területén 2014 és 2017 között végzett régészeti felmérések során kilenc új feliratot fedeztek fel a kutatók, amelyek eredményeit Hüseyin Uzunoğlu és Münteha Dinç a Gephyra című tudományos folyóiratban tették közzé. Az egykori frígiai városban ezekkel együtt eddig több mint 300 feliratot azonosítottak a szakértők.
Az egyik felirat szerint Dionüszogenész fia, Démadész – Athéné papja – saját költségén egy úgynevezett lampadephorost, vagyis fáklyatartó szobrot állíttatott a város lakói számára. A kutatók úgy vélik, hogy az alkotás Akmónia főutcáján állhatott, ahol nemcsak egyszerű díszítőelemként, hanem az éjszakai világítás központi elemeként funkcionálhatott.
Egy másik felirat arról tanúskodik, hogy Menandrosz fia, Hieroklész pap és fia, Hermogenész a terméshozó Déméter istennő tiszteletére emelt szobrot, miközben Hieroklész Aszklépiosz, a gyógyítás istenének ünnepére rendezett játékokat is a saját vagyonából finanszírozta. A kutatók szerint ez az első régészeti bizonyíték arra, hogy Déméter kultusza Frígiában is jelen volt.
A feliratok között több síremlék is található, amelyek közül különösen figyelemre méltó egy olyan sztélé, amely két különálló, verses sírfeliratot őrzött meg. A kutatók feltételezése szerint a két elhunyt a római hadseregben együtt szolgálhatott, mivel mindketten katonai pályát futottak be, és ugyanazon a síremléken emlékeztek meg róluk.
Az egyik felirat szerint az egyik férfi negyvenéves korában, egy katonai alakulat parancsnokaként érkezett Akmóniába, ahol gyilkosság áldozata lett. A szakemberek szerint rendkívül ritka, hogy két különböző személynek szánt sírverset ugyanarra a sztélére véssenek, ezért a lelet fontos adatokkal szolgálhat a római hadsereg bajtársi kapcsolatainak és temetkezési szokásainak kutatásához.
Egy másik sírfelirat Mandana főpapnő emlékét örökíti meg: a kutatók hangsúlyozzák, hogy a római kori kis-ázsiai városokban a nők önállóan - tehát a férjük nélkül - is viselhettek ilyen tisztségeket. Egy másik sírfelirat pedig arról tanúskodik, hogy a sír megbontását 2500 dénáros pénzbírsággal büntették, és arról is rendelkezik, hogy az elhunyt felesége csak akkor használhatja a sírhelyet, ha özvegyként nem köt új házasságot.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
