Múmiába rejtett Iliász-töredékre bukkantak a régészek Egyiptomban
2026. április 22. 14:02 Múlt-kor
Egy spanyol-egyiptomi kutatócsoport nemrég egy római kori nekropoliszt tárt fel az egyiptomi Oxürrhünkhosz (a mai El-Bahnasa) lelőhelyen. Az ásatások során számos értékes lelet mellett egy ritka papirusztöredék is előkerült a föld alól, amely Homérosz Iliászának II. könyvéből származó sorokat tartalmaz.
A szenzációs felfedezést az Egyiptomi Turisztikai és Régiségügyi Minisztérium jelentette be. Az ásatást a Barcelonai Egyetem és az Ókori Közel-Kelet Intézet kutatói vezették Dr. Maite Mascort és Dr. Esther Pons Mellado irányításával.
Az újonnan feltárt, római kori sírkomplexumra a korábban már azonosított ptolemaioszi sírkamrák közelében találtak rá. A régészek összesen három, mészkőből készült temetkezési helyet tártak fel, amelyek nagy része az idők során sajnos igencsak megrongálódott.
A kamrákban a kutatók több, az egyiptomi temetkezési kultúrában szokatlan tárgyra bukkantak: textilbe csomagolt csecsemőcsontok és macskakoponyák, valamint hamvasztott emberi maradványokat őrző, nagyméretű kerámiaedények is előkerültek a föld alól. Ezek mellett három aranynyelvet és egy réznyelvet is találtak a kutatók, amelyekkel valószínűleg biztosítani akarták, hogy az elhunyt meg tudjon szólalni a túlvilágon Ozirisz, az alvilág egyiptomi istene előtt.
A legfontosabb felfedezés azonban egy múmiában talált ritka papirusztöredék volt, amely Homérosz híres eposzának, az Iliásznak egy részét tartalmazta. Rögtön felmerült a régészekben a kérdés: vajon miért pont ezzel a szöveggel temették el az elhunytat? Talán a kulturális identitás jelképe, vagy a műveltség túlvilági bizonyítéka lehetett ez egykor? Dr. Hisham El-Leithy, az egyiptomi Régiségek Legfelsőbb Tanácsának főtitkára hangsúlyozta: a felfedezés arra utal, hogy az oxürrhünkhoszi helyi elit aktívan foglalkozott a görög kultúrával és annak irodalmi hagyományával. A leletet jelenleg is vizsgálják, így a tudósok bíznak benne, hogy többet megtudhatnak majd nemcsak a homéroszi sorok eredetéről, hanem a korabeli oktatásról és a görög szövegek egyiptomi terjesztéséről is.
Nem most találtak először írásos emléket Oxürrhünkhoszban: a 19. század óta számos irodalmi mű, hivatalos dokumentum és mindennapi feljegyzésrészletek kerültek már elő a területről. A legtöbbjüket azonban nem temetkezési helyeken, hanem átlagos használati tárgyak között fedezték fel. Sherif Fathy, Egyiptom turisztikai és régészeti minisztere éppen ezért a szövegtöredéket a Minyában talált fontos régészeti leletek részeként jellemezte, amely bizonyítja a régió gazdag történelmi örökségét.
A sírkamrák közelében terrakotta és bronz figurákat is találtak a régészek, amelyek közül az egyik Harpokratész istent, a másik pedig Ámort ábrázolja. Ezek a leletek, illetve a nyughelyek egyiptomi és görög jellegzetességei alátámasztják, hogy a régióban az ókori civilizációk erősen összekapcsolódtak egymással.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
