Egyedülálló római csontfallosz került elő egy raktárból
2026. április 7. 11:23 Múlt-kor
Egy csontból faragott római falloszt azonosítottak a hollandiai Nijmegenben, amely jelenleg az egyetlen ismert ilyen típusú lelet. A tárgy egy 16 ezer dobozt rejtő régészeti raktár feldolgozása során került elő, ahol már az első átvizsgált anyag is különleges római kori tárgyakat hozott felszínre.
A kutatók egy csontból faragott római falloszt azonosítottak a nijmegeni Valkhof Múzeum raktárában. A római világban a falloszok elterjedt tárgyak voltak, de rendszerint kőből vagy fémből készültek. Szerves anyagból készült példány alig ismert.
Korábban egyetlen hasonló lelet került elő: egy fából faragott tárgy az észak-angliai Vindolandában, amelynek funkciója máig vitatott. A nijmegeni darab azonban egyértelműen faragott csonttárgy, és jelenleg ez az egyetlen ismert ilyen típusú római fallosz. A lelet mintegy 20 centiméter hosszú. Mérete és anyaga egyaránt kiemeli a római kori tárgyak közül.
Gelderland tartományban egy hatalmas, 16 ezer dobozt tartalmazó raktár őrzi az elmúlt hetven év régészeti feltárásainak anyagát. A leletek két évtizede kerültek a tartomány tulajdonába, amikor egy törvénymódosítás átruházta a kezelésüket.
A feldolgozás azonban sokáig elmaradt. A tartomány nem rendelkezett elegendő forrással a leletek rendszerezésére és dokumentálására. A helyzet csak nemrég változott meg, amikor 8 millió eurót különítettek el a teljes anyag feldolgozására. A munka legalább hat évig tart. A feladatot a Valkhof Múzeum kapta meg.
A kutatók eddig háromszáz dobozt vizsgáltak át. Már ez az első szakasz is számos kivételes római kori tárgyat hozott felszínre.
A leletek jelentős része Nijmegen keleti részén, egy egykori bentlakásos iskola területén került elő. A tárgyak 1800–2000 évvel ezelőtt készültek. Közöttük finoman díszített kerámiakészletek is szerepelnek. Egyes darabokat préselt jelenetek és minták borítanak, például erdőn átugró szarvas ábrázolása. Egy másik kiemelkedő lelet egy arccal díszített ivópohár. Szinte teljes épségben maradt fenn. Az ilyen edényeket a Földközi-tenger térségében készítették az i. sz. 1. században, majd a légiók révén terjedtek el a birodalom területén.
A korai példányokon az arc az egész edényt beborította. Később az ábrázolás visszaszorult az edény felső részére. A Rajna-vidéken főként katonai temetkezésekből vagy hulladékgödrökből kerültek elő. A kutatók szerint ezek az arcok nem konkrét személyeket ábrázoltak. Inkább védelmező funkciót töltöttek be.
A római fallosz nem pusztán erotikus szimbólum volt. Apotropaikus tárgyként szolgált, vagyis a gonosz elhárítására használták. A rómaiak amulettként viselték, épületek fölé helyezték, hidakra és mérföldkövekre vésték. Vallási és közösségi rituálék során is szerepet kapott. A nijmegeni csontból faragott példány ugyanebbe a hagyományba illeszkedik. Különlegessége azonban arra utal, hogy a rómaiak a megszokottnál változatosabb anyagokat és formákat is használtak.
A raktár feldolgozása még csak most kezdődött el. A következő években további hasonlóan meglepő leletek kerülhetnek elő.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
