Csillagképek, látomások, angyalok – mit gondoltak az univerzum titkairól a középkorban?
2017. május 5. 13:19
Mit jelentenek a csillagok?
A Biblia egyik legismertebb története, amikor Jézus születését követően a napkeleti bölcsek egy fénylő csillagot követve jutnak el Betlehembe. A középkori keresztény hagyomány Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt gazdag ajándékaik – arany, tömjén és mirha – alapján királyokként azonosította és a korabeli ismert világ három kontinenséről származtatta. Az alábbi képen például a legidősebb királyon, zöld köpenyben egyértelműen a középkori Európa királyi udvarainak viseletét láthatjuk, míg fiatalabb, turbánt viselő társai sárga és piros ruhában már csak sötétebb bőrszínük miatt is megfeleltethetők Ázsiának, illetve Afrikának.
Napjainkban is sokan hisznek abban, hogy a csillagok és bolygók mozgása hatással lehet sorsunk alakulására. Nem volt ez másképp a középkorban sem, amikor az asztrológiai művek széles tárháza készült el. Az alábbi képen a „zodiákus-ember” népszerű ábrázolását láthatjuk, amely kép az állatövi jegyek testrészekre gyakorolt hatását volt hivatott ábrázolni. A gondolat alapja az volt, hogy az emberi testet a nagy univerzummal párhuzamban létező mikrokozmoszként fogták fel. A csillagképek egy az emberi test megfelelő helyén jelennek meg: a Bak a fejnél, az Ikrek a vállaknál, a Skorpió a nemi szerveknél, míg a Halak a lábnál.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
