Új kötet mutatja be az Egyesült Államok egyetlen sikeres fegyveres hazai puccsát
2026. július 20. 14:28 Múlt-kor
Az Egyesült Államok történetének egyetlen sikeres fegyveres hatalomátvételét, az 1898-as wilmingtoni puccsot dolgozza fel Lauren Collins, a The New Yorker újságírójának újonnan megjelent, „They Stole a City” (Elloptak egy várost) című kötete. A kutatás részletesen bemutatja, hogyan döntötte meg a fehér felsőbbrendűséget hirdető elit Észak-Karolina legvirágzóbb, faji szempontból integrált városvezetését, amelynek következtében a település demográfiai és politikai arculata évtizedekre, visszavonhatatlanul megváltozott.
A történelmi források és visszaemlékezések alapján a kötet aprólékosan rekonstruálja az 1898. november 10-én történt eseményeket. A fegyveres tömeg elsőként a város egyetlen, feketék által tulajdonolt újságjának, a The Daily Recordnak a szerkesztőségét gyújtotta fel, majd az utcákon hajtóvadászatot indított a fegyvertelen afroamerikai lakosság ellen.
A támadók egy korai gépfegyverrel felszerelt szekérről nyitottak tüzet a civilekre; a történészek becslései szerint a halálos áldozatok száma több tucattól akár több százig is terjedhetett. A célzott gyilkosságok áldozata lett többek között Joshua Halsey is, akit a puccsisták egy előre összeállított lista alapján végeztek ki. Az erőszakhullám csúcspontjaként a fehér fegyveresek betörtek a városházára, és fegyverrel kényszerítették lemondásra a testület hét fehér és három afroamerikai tagját.
Az államcsínyt megelőző időszakban az észak-karolinai Wilmington az úgynevezett „Új Dél” (New South) modellvárosaként működött, ahol a fekete és fehér lakosság gazdasági és politikai hatalma integrált formában érvényesült. Ezt a társadalmi berendezkedést azonban a korábbi rabszolgatartó osztályhoz tartozó déli demokraták nem fogadták el.
A kutatás rámutat, hogy a hatalomátvételt nem hirtelen felindulás, hanem egy nyílt, a fehér felsőbbrendűségre épülő politikai kampány és egy alaposan kidolgozott stratégia előzte meg. A helyi elit tagjai, köztük Hugh MacRae üzletember vezetésével, még egy helyi „fehér függetlenségi nyilatkozatot” is megszövegeztek, amely az afroamerikai politikai befolyás teljes felszámolását tűzte ki célul.
Az eseményeket követően egyetlen elkövetőt sem vontak felelősségre, és William McKinley amerikai elnök adminisztrációja sem avatkozott be a törvényesen megválasztott vezetés helyreállítása érdekében. A hatalmat átvevő erők a korabeli sajtó manipulálásával az afroamerikaiak által kirobbantott „faji zavargásként” állították be az egyoldalú mészárlást, amit az elpusztított fekete sajtó hiányában évtizedekig senki sem tudott nyilvánosan cáfolni. A puccs hosszú távú hatásaként az egykor 56 százalékos többségben lévő afroamerikai lakosság aránya napjainkra alig 15 százalékra zsugorodott Wilmingtonban.
A kötet megszólaltatja mind az áldozatok, mind az elkövetők ma élő leszármazottait - mint Elaine Brownt vagy Hugh MacRae III-at -, rávilágítva arra, hogy a történelmi trauma kibeszéletlensége és a több mint egy évszázados hamis narratívák eloszlatása máig elengedhetetlen feltétele az amerikai társadalmi megbékélésnek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
