Párhuzamos kastélysorsok Magyarországon
2004. november 3. 13:32
A bajnai Sándor-Metternich kastély (Komárom-Esztergom), a fehérvárcsurgói Károlyi kastély (Fejér) és a nyírábrányi Eördögh-Szapáry kastély (Hajdú-Bihar) sorsán keresztül mutatja be a kastélyhasznosítási programok eredményeit, reményeit vagy éppen reménytelenségeit az Építészfórum írása.
Bajnán a középkori alapokon kiépített
barokk kastélyegyüttest Hild József 1834-ben "divatosította", mikor Sándor
Móric, az Ördöglovas feleségül vette Metternich lányát. Fehérvárcsurgón az
1840-es években Koch tervei alapján épített érett klasszicista együttes kisebb
átalakításokon esett keresztül a 19. század második felében: korai öntöttvas
szerkezettel épült meg az ún. Csipketerasz, Ybl munkájaként óratorony és kisebb
belső átalakítás készült. Nyírábrányon a kastélyt korábbi előzmények nélkül
Povolny Ferenc tervei alapján Eördögh Alajos, Szabolcs megye főjegyzője
építtette 1823-ban. Az egyszerű, zárt tömegű épület pezsgő szellemi és zenei
életnek, jelentős könyvtárnak és képtárnak adott helyet.
Az államosítást követően kifosztva szükséglakásként, téesz-raktárként,
pártházként, gépállomásként, üdülőként, nevelőintézetként, községi általános
iskolaként működtetett kastélyok mai hasznosítási lehetőségeiről szól az Építészfórum cikke >>
szerkesztőségét!
