Időleges demokráciát hozott a második orosz forradalom
2007. március 12. 15:30
Kilencven éve, 1917. március 12-én a hetek óta tartó sztrájkhullámot és tüntetéseket követően győzött a polgári forradalom Oroszországban.
<
Európa perifériáján
A forradalom társadalmi és gazdasági előzményei rendkívül változatos képet mutatnak. Az orosz birodalom az 1910-es években évi öt százalékos gazdasági növekedést mutatott, de a tőke jelentős része külföldről (leginkább Franciaországból és Németországból) áramlott az országba, az orosz termelés nem volt életképes.A polgári demokráciának a külföldi tőke túlsúlya miatt nem volt társadalmi bázisa, a liberális nemesség és a polgárság pedig csak elenyésző rétegét adta a hatalmas birodalom társadalmának. A kapitalizmus még oly csekély előretörése ezen felül a lakosság legnagyobb részét kitevő parasztságot érintette a legkevésbé. Oroszország a perifériára szorult, s bár az 1905-ös forradalom leverését követően II. Miklós engedélyezte a `félparlamentként` funkcionáló Duma további működését, a hatalomgyakorlás továbbra is önkényes volt.
|
II. Miklós nem sokkal lemondása után |
A cári rendszert az 1905-ös forradalmat követő konszolidáció után egyre több kihívás érte, ám ezeket - ha kellett fegyverrel is - visszaverték. Ez történt például 1912-ben egy orosz-angol tulajdonú aranykitermelő társaság kelet-szibériai bányájánál is, amikor több mint kétszáz sztrájkolót lőttek agyon. A közelgő háborúra való készülődés viszont megkönnyítette a tiltakozások leverését és az ipari növekedés fenntartását.
Oroszország 1914 nyarán az antant oldalán lépett be az első világháborúba. A helyzet pikantériájára jellemző, hogy a gazdasági érdekek a háborúban is utat törtek maguknak: bár ellentétes oldalon harcoltak, az orosz-német gazdasági kapcsolatok egy része továbbra is fennmaradt. A háború orosz részről rengeteg emberáldozattal járt, és a belpolitikai helyzetre gyakorolt hatása is rendkívül súlyos volt. A gazdaságilag jelentős területek német megszállás alá kerültek, élelem- és nyersanyaghiány alakult ki, s mivel a munkásság és a parasztság jelentős része a fronton harcolt, a gazdaság még épen maradt részei is működésképtelenné váltak. Egy igen vékony réteg jelentősen megszedte magát, míg a társadalom jelentős része a háború előtti időknél is mélyebbre süllyedt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
