Időleges demokráciát hozott a második orosz forradalom

2007. március 12. 15:30

Út a bolsevizmus felé

Az események 1917. január 22-én kezdtek komolyra fordulni, amikor az 1905-ös forradalomra emlékezve Szentpétervárott általános sztrájk vette kezdetét. A munkabeszüntetések futótűzszerűen terjedtek, március 3-án már a Putyilov gyárban is sztrájkoltak, egy héttel később pedig a sztrájkhullám elérte a fővárost is. A lázadás letörésére adott cári parancs ellenére a katonaság nem volt hajlandó a tömegbe lőni, a hadsereg egyes alakulatai pedig át is álltak a tüntetők és sztrájkolók oldalára.

Készülődtek a bolsevikok

Március 12-én a Duma átvette a hatalmat a cártól, ugyanezen a napon Szentpétervárott megnyílt a Pétervári Szovjet első ülése, amelyen rögtön megalakult a Munkásküldöttek Szovjetjeinek Ideiglenes Végrehajtó Bizottsága. A Pétervári Szovjet elnökévé a mensevik Nyikolaj Csheidzét, egyik helyettesévé az eszer Alekszandr Kerenszkijt választották. A szovjet vezetői tisztában voltak azzal, hogy hatalmuk megszilárdításához mielőbb működőképes kormányt kell felmutatniuk, különben gyorsan kicsúszhat kezükből az irányítás. Mindeközben II. Miklós március 15-én hivatalosan is lemondott, az ideiglenes kormány élére Georgij Lvov herceget nevezte ki - ezzel gyakorlatilag kettős hatalom jött létre az országban. (A cárt és családját 1918-ban végezték ki a bolsevikok.)

A két hatalom eleinte együttműködött, az új kormányba mind a szovjetek, mind a kadetok és oktobristák delegáltak tagokat, ám hamar kormányválság alakult ki. Áprilisban hazatértek az emigrációból a bolsevik vezetők (Lenin, Trockij, Zinovjev és Buharin), Lenin pedig nemsokára kiadta áprilisi téziseit, aminek kulcsmondata a "semmiféle támogatást az ideiglenes kormánynak, minden hatalmat a szovjeteknek" volt.

Minden évben emlékeznek

Májusban tíz polgári (kadet, oktobrista), valamint hat szovjetminiszternek (eszerek és mensevikek) még sikerült egy "nagykoalíciós" kormányt alakítani, és megkezdeni a legfontosabb intézkedéseket, mint a földosztás, a háború befejezése, a szólás-, sajtó-, egyesülési-, és sztrájkszabadság biztosítása. A bolsevik propaganda azonban hamar megtette hatását, május végétől folyamatos tüntetések kezdődtek az ideiglenes kormány ellen, amelynek vezetését június 30-án Kerenszkij vette át.

Oroszországban hivatalosan 1917. szeptember 14-én kiáltották ki a köztársaságot, a cári rendszer megdöntését követően az ország azonban csak egy rövid időre kerülhetett a polgári szabadság állapotába. Alig több, mint két hónappal később, a zűrzavaros év végén a hatalom már a bolsevikok kezében volt, s a következő időszakot már a káosz és a diktatúra jellemezte.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Pietsch Judit, Sajtóadatbank)

előző oldal 2 / 2

Európa perifériáján
Út a bolsevizmus felé

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?