Gyermekjátékokat rejtett a középkori törmelék
2007. február 20. 10:15
A Múlt-kornak Tóth Anikó, a Budapesti Történeti Múzeum régésze küldött bővebb beszámolót a budavári ásatásról.
<
|
Korábbi híradásaink: |
| Mátyás király leopárdjának foga is előkerült a budai Várban Mélygarázs épül a budai Várban |
Mint a beépítésre kerülő, régészetileg védett területek esetében mindig, a tervezett négyszintes mélygarázs építése előtt a múzeum régészei itt is megelőző feltárást végeztek a veszélybe kerülő emlékek megismerése és megvédése végett. Ezen a részen többször folyt már kisebb ásatás, de a teljes területet összefüggő feltárására most nyílt először lehetőség. Az újkori építmények és a modern közművek ugyan erősen megbolygatták a korábbi viszonyokat, de a maradványok alapján mégis sikerült felvázolni a középkori és a török uralom alatti képet.
|
Nézze meg képeinket a feltárásról!  |
A betemetett árok vonalán kisebb kövekből rakott utat vezettek végig. Ezt az utat többször megújították, javítgatták ("kátyúzták"), illetve rátöltéssel megemelték a szintjét. Az ehhez használt, elterített földből szintén nagy mennyiségű leletanyag került elő. A kerámia, állatcsontok, kisebb-nagyobb vastárgyak, üvegtöredékek, egy-egy elveszített pénz mellett két gyermekjátékot is rejtett a törmelék. A kis, pálcikára tűzhető kerámia madárfigura, s egy erősen töredékes, de felismerhető kis lovasfigura a használat során minden bizonnyal megrongálódtak, ezért kidobták őket.
Később ennek az útvonalnak megfelelően építették ki a nyugati falszoros rendszerét és kapuit. A középkor későbbi szakaszában az eredetileg nyugat felé erősen lejtő hegyoldalnak legalább egy részét terasz- vagy udvarszerűen feltöltötték, ennek pontos mennyiségét a későbbi bolygatás miatt nem lehet megmondani. A nyomok alapján azonban kiderítették, hogy mindehhez a kovács- ill. kőfaragó műhely hulladékát is felhasználták. A 15. századi leletanyagban néhány szép kályhacsempe töredék mellett külön érdekességként egy nagymacska (valószínűleg leopárd) egy foga is előkerült.
A török uralom békésnek mondható időszakában ez a korábban nem lakott rész is betelepült. Bár sajnos az újkori bolygatások majdnem teljesen megsemmisítették, sikerült egy kisméretű, kötőanyag nélkül rakott kövekből épített, simára vésett szikla padlójú ház maradványait megtalálni. A területen összesen 7, ugyanerre az időszakra keltezhető hulladéktároló gödör azt mutatja, hogy több olyan épület is lehetett, amely nyom nélkül pusztult el.
A gödrök leletanyaga gazdag volt: 16-17. századi edények, jellegzetes török talpastálak, gyertyatartók, festett üvegedények töredékei, üvegkarperec maradványai, eg köves ezüstgyűrű és egy pipa kerültek elő. A gödrökben talált legkésőbbi emlékek alapján a területről az 1684-es és 1686-os ostrom között költöztek el lakói.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
