Meglepetést okozott a tajvani törikönyv
2007. február 8. 12:30
Új szempontból értelmezik Kína történelmét a január végén megjelent új tajvani középiskolai tankönyvek és a Tajvani Nemzeti Múzeum is újragondolta történeti tárlatát.
<
Modern kulturális forradalom
Az oktatási miniszter által elfogadott történelemkönyvek a hivatalos álláspont szerint végre `szembeszállnak a kínai törekvéssel, amely nem fogadja el az 1949 óta különálló sziget szuverenitását, és még ma is minden eszközt megragad annak visszaszerzésére`. Az új tankönyvek kidolgozása hosszú előzményre tekint vissza, az újraértelmezést már 2004-ben bejelentették.
Az azóta sokat vitatott tankönyvreform ellentmondása főleg abban rejlik, hogy a tajvaniak a mai napig megosztottak a sziget identitása ügyében. Sokan valóban az önállóság mellett törnek lándzsát, ugyanakkor mások a Kínával történő egyesülésben látják az egyetlen lehetőséget.
|
Mit látnak a tükörben? |
Lan Shun-teh, a kormányzati felügyelettel működő, tankönyveket kiadó nemzeti intézet elnöke szerint a kérdést nem kell túlmisztifikálni, "sok helyen csupán semlegesíteni kellett a korábban ideologikusra sikeredett könyveket". Ugyanakkor a kínai egységet szorgalmazó, egy százalék alatti tajvani párt rögtön az oktatási miniszter lemondását követeli. A tajvani miniszterelnök nyilatkozataiban szükséges és fontos lépésekként védte meg az oktatási reformot.
| Zűrzavaros történelem Kína és Japán szorításában |
| Nem tudni, a kínaiak mikor fedezték fel Tajvant, elképzelhető, hogy már a 3. században, de a 17. századi holland hódításig a szigetet csak az őslakók lakták. 1662-ben a hollandokat Cseng Cseng Kung csapatai kiűzték a szigetről. Cseng megalapította a Tungning Királyságot, ami húsz évig állt fenn. Tajvan innentől a kínaiaké volt 1895-ig, mikor Kínának le kellett mondania róla a kínai-japán háború során. 1895. május 25-én a japánok elleni függetlenedést elérendő megalapították a Tajvani Köztársaságot. Október 21-én azonban a japánok elfoglalták a fővárost,Tainant . A japánok építkezésekbe fogtak a szigeten, kiépült az infrastruktúra, iskolákat alapítottak. A II. világháborút elveszítve a japánoknak meg kellett válniuk Tajvantól, ami kínai katonai megszállás alá került. A katonai vezetés és a polgári lakosság közti összetűzéseklegvéresebbikében, az ún. 228-as incidensben több mint 30 ezer tiltakozót mészároltak le. A Kínában zajló polgárháborúból vesztesen kikerülő Kuomintang kétmillió menekülttel együtt Tajvanra vonult vissza Csang Kaj-sek vezetésével. Míg a kontinentális Kínában a győztes kommunista párt kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot, Tajvanon megmaradt a Kínai Köztársaság. Az állam gyorsan fejlődött, ma gazdaságilag a régió egyik vezető állama Tajvan - olvasható a Wikipedián. |
A tajvani kulturális forradalom a történelem kutatásával, oktatásával foglalkozó intézményekre is kiterjedt: a Nemzeti Palotamúzeumban például körülbelül félmillió kiállítási tárgyról tüntették el a kínai eredetre utaló cimkét. Az 1965-ben megnyílt múzeum 654 ezer műtárgyának többségét pedig valóban Pekingből vitték a szigetre 1949-ben, és így azok mindenestül a kínai történelem szerves részét képezik. A kínai kutatók szerint "ez egy teljesen történelmietlen lépés, kétségbeesett kísérlet az önállóság deklarására".
Támogasd a 
szerkesztőségét!
