Trója nyomában: 185 éve született Heinrich Schliemann

2007. január 5. 15:00

Száznyolcvanöt éve, 1822. január 6-án született a mecklenburgi Neubukowban Heinrich Schliemann német kereskedő és műkedvelő archeológus, Trója és Mükéné feltárója.

A kincsvadász kereskedő

Egy szegény lelkész fia volt, a család anyagi helyzete miatt tanulmányait félbe kellett hagynia. 14 évesen fűszeressegéd lett, hajósinasként hajótörést szenvedett, volt könyvelő Amszterdamban, a kaliforniai aranyláz idején bankot nyitott Sacramentóban. Közben nyelveket tanult, legalább nyolcat sajátított el, köztük az oroszt, az ó- és az újgörögöt. 1846-ban Szentpétervárra küldték, itt később saját vállalatot alapított és indigókereskedelemmel nagy vagyont szerzett, a krími háború idején az orosz hadsereg szállítója volt.

36 éves korában felhagyott a kereskedéssel és minden vagyonát az ókor régészeti kutatására áldozta, főleg Trója helye érdekelte. Ekkoriban Homérosz műveit teljes egészében költészetnek tartották, amelyeknek a történelemhez semmi közük sincs. Schliemann viszont meg volt győződve igazukról, s e vélekedés cáfolatának szentelte életét. Európa és Ázsia számos országát beutazta, Japánról könyvet is írt, Párizsban régészetet tanult, s bejárta Homérosz eposzainak színhelyeit. 1869-ben Ithaka, a Peloponnészosz és Trója címmel írt könyvében leszögezte: Trója a kis-ázsiai Hisarlik - s nem, mint egyesek vélték, a délebbre fekvő Bunarbashi - helyén állt. Állításait akkor gúnykacaj fogadta.

Schliemann 1871-ben Frederick Calvert amerikai diplomata ásatásait folytatva Hisarlikban hét egymás alatt fekvő település maradványaira bukkant. (Mivel a homéroszi Tróját a legalsónak vélte, a felső rétegeken egyszerűen áthatolt, sok fejfájást okozva a későbbi kutatóknak.) 1873-ban feltárta az ősi város egy részét, ahol több száz aranyból és más nemesfémből készült ékszert talált - ezeket Priamosz kincseinek nevezte el és kicsempészte Törökországból. Amikor 1874-ben folytatni akarta az ásatást, a török kormány perbe fogta az aranyleletek eltulajdonítása miatt, de végül 50 ezer frank büntetéssel megúszta.

1876-ban Mükénében kezdett ásatásokat, az Oroszlános-kapu közelében, majd a fellegváron belül. Az archaikus sírkövek alatt öt sírra bukkant, bár ezek 400 évvel korábbiak voltak, mint feltételezte. A sírokban 16 holttest maradványai feküdtek, többek arcát aranylemez takarta, amely a tetemek elporladása után is megőrizte az arcokat, leghíresebb közülük az Agamemnón-maszk. Mellettük nemesfém- és elefántcsont ékszereket talált, ezeket Atreusz-kincsnek nevezte el.

következő oldal 1 / 2

A kincsvadász kereskedő
Új fényben láttatta az ókori világot

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?