Trója nyomában: 185 éve született Heinrich Schliemann
2007. január 5. 15:00
<
Új fényben láttatta az ókori világot
1878-ban Odüsszeusz nyomába eredt (eredménytelenül) ásatott Ithaka szigetén, majd ismét Hisarlikban, ezúttal Émile Burnouf régész és Rudolf Virchow orvos-patológus társaságában. Harmadszor 1882-83-ban, majd 1888-tól halálig dolgozott Trójában, az utolsó években Wilhelm Dörpfeld építésszel. Vele együtt tárta fel 1884-ben Tirünsz fellegvárát, a mükénéi kultúra másik központját, itt sok tárgy utalt a görög szigetekkel, Egyiptommal és Föníciával való kapcsolatokra. Ebből Schliemann felismerte: Krétán is létezett egy korabeli kultúra, az ottani ásatásokhoz engedélyt is kapott, de mert nem tudott a tulajdonossal megállapodni a terület áráról, elszalasztotta harmadik nagy lehetőségét. Trója felfedezője 1890. december 26-án Nápolyban halt meg, tetemét barátai Athénba vitték és ott temették el.Ma már tudjuk, hogy a Schliemann által feltárt maradványok i.e. 2500 körül keletkeztek, ezer évvel a trójai háború előtt. Trójában kilenc település épült egymás fölé, Schliemann az alulról másodikban kutatott, ma a harmadikban lévőt vélik a homéroszi Trójának.
"Priamosz kincsét" Berlinben helyezték el, majd a II. világháború végén a Szovjetunióba került, bár a világ erről csak 1996-ban szerzett tudomást. Azóta vita folyik a kincsek tulajdonjogáról. Schliemannt sokan csak kincsvadásznak tartották, mások dilettánsnak, aki hatalmas károkat okozott. De még hibái és kudarcai is pozitív eredményt hoztak: a továbbiakban a trójai rétegek tönkretételének tanulságai késztették a régészeket a korábbinál sokkal körültekintőbb ásatásokra.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Sajtóadatbank)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
