Divatba jött a zsidó örökség Spanyolországban
2006. november 9. 11:45
Spanyolország 500 évvel a zsidók kiűzése és erőszakos áttérítése után máig titkolt és bujkáló középkori szefárd örökségét keresi.
Feltámadó hagyomány
Az 1492-es kiűzetés előtt az Ibériai-félszigeten élt Európa legvirágzóbb zsidó közössége, és itt született meg a zsidó kultúra számos remeke. Itt alakult át és született meg a már nem csak imákra és zsoltárokra hanem költészetre is alkalmas héber nyelv, és a 10-11. században a zsidó irodalom, filozófia és tudomány is itt élte aranykorát.
A szefárd reneszánsz kezdetéről már a Múlt-koron is beszámoltunk, amikor két évvel ezelőtt hírt adtunk arról, hogy több mint 500 évvel a zsidók spanyolországi kiűzése után Izraelben fel akarják támasztani a szefárdok ősi nyelvét, a ladinot, mely évszázadokig a dél-európai és közel-keleti zsidó diaszpóra kultúrájának hordozója volt. A kutatók már évtizedek óta foglalkoznak a középkori spanyol történelem zsidó fejezeteivel, de az csak mostanra jutott el a közvéleményhez.
A toledói zsinagóga. 700 éves békés együttélés után 1411-ben Santa María la Blanca néven katolikus templommá szentelték. |
A legtöbben családjuk zsidó felmenői után kutatnak, illetve nevük eredetét keresik. Javier Castano spanyol történész meglepőnek tartja ezt a jelenséget, hiszen az elmúlt 300 év pont ennek az ellenkezőjéről szólt, azaz mostanáig mindenki spanyolra változtatta zsidó nevét és próbálta eltüntetni felmenőit. "Most pedig az lett a trendi, ha zsidó őseid vannak" - mondja.
A szefárd kifejezés az utóbbi évtizedekben vált az Észak-Afrikából vagy a többi arab országból származó zsidók gyűjtőfogalmává, holott ez a héber szó Spanyolországot, következésképp azoknak a zsidóknak az utódait jelöli, akik évszázadokon át az Ibériai-félszigeten éltek. Ismerje meg a kérdés történetét a Valóságban! |
A zsidó vezetők szerint a trend kialakulását komolyan segítette, hogy Zapatero kormányfő kabinetje egy nyitottabb és toleránsabb társadalom megvalósítását tűzte ki céljául, és ehhez minden lehetséges segítséget megadnak. Ana María López, a toledói szefárd múzeum igazgatója szerint az üldöztetés, elnyomás majd a közömbösség évszázadait végre a kíváncsiság és odafigyelés váltja fel.