Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Divatba jött a zsidó örökség Spanyolországban

2006. november 9. 11:45

Spanyolország 500 évvel a zsidók kiűzése és erőszakos áttérítése után máig titkolt és bujkáló középkori szefárd örökségét keresi.

<

Feltámadó hagyomány

Az 1492-es kiűzetés előtt az Ibériai-félszigeten élt Európa legvirágzóbb zsidó közössége, és itt született meg a zsidó kultúra számos remeke. Itt alakult át és született meg a már nem csak imákra és zsoltárokra hanem költészetre is alkalmas héber nyelv, és a 10-11. században a zsidó irodalom, filozófia és tudomány is itt élte aranykorát.

A szefárd reneszánsz kezdetéről már a Múlt-koron is beszámoltunk, amikor két évvel ezelőtt hírt adtunk arról, hogy több mint 500 évvel a zsidók spanyolországi kiűzése után Izraelben fel akarják támasztani a szefárdok ősi nyelvét, a ladinot, mely évszázadokig a dél-európai és közel-keleti zsidó diaszpóra kultúrájának hordozója volt. A kutatók már évtizedek óta foglalkoznak a középkori spanyol történelem zsidó fejezeteivel, de az csak mostanra jutott el a közvéleményhez.

A toledói zsinagóga. 700 éves békés együttélés után 1411-ben Santa María la Blanca néven katolikus templommá szentelték.

Az érdeklődés országosnak mondható: a spanyol városok és falvak egytől-egyig a középkori zsinagógák nyomát keresik, szinte mindenhol feltárják a régi zsidónegyedeket, és megpróbálják azonosítani az egykori zsidó temetőket is. Az elmúlt hónapokban egyre több helyi kormányzat von be történészeket és régészeket a helyi zsidó örökség megkeresésébe.

A legtöbben családjuk zsidó felmenői után kutatnak, illetve nevük eredetét keresik. Javier Castano spanyol történész meglepőnek tartja ezt a jelenséget, hiszen az elmúlt 300 év pont ennek az ellenkezőjéről szólt, azaz mostanáig mindenki spanyolra változtatta zsidó nevét és próbálta eltüntetni felmenőit. "Most pedig az lett a trendi, ha zsidó őseid vannak" - mondja.

A szefárd kifejezés az utóbbi évtizedekben vált az Észak-Afrikából vagy a többi arab országból származó zsidók gyűjtőfogalmává, holott ez a héber szó Spanyolországot, következésképp azoknak a zsidóknak az utódait jelöli, akik évszázadokon át az Ibériai-félszigeten éltek.
Ismerje meg a kérdés történetét a Valóságban!
Hamar megnőtt a témában megjelenő kiadványok száma is, így évente 200-250, a zsidó örökségről szóló új könyvet adnak ki, új múzeumok, kulturális központok, éttermek készülnek a szefárd hagyomány jegyében. Külön érdekesség, hogy az eddig muszlim és keresztény résztvevőket felvonultató hagyományőrző fesztiválok is keresik a  zsidó résztvevőket.

A zsidó vezetők szerint a trend kialakulását komolyan segítette, hogy Zapatero kormányfő kabinetje egy nyitottabb és toleránsabb társadalom megvalósítását tűzte ki céljául, és ehhez minden lehetséges segítséget megadnak. Ana María López, a toledói szefárd múzeum igazgatója szerint az üldöztetés, elnyomás majd a közömbösség évszázadait végre a kíváncsiság és odafigyelés váltja fel.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Divatba jött a zsidó örökség Spanyolországban

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra