Bontás vagy rehabilitáció: újabb házak tűntek el a zsidónegyedben
2005. november 29. 18:01
A terület védetté nyilvánítása óta több önkormányzati tulajdonú épület eltűnt, mint például a klasszicista stílusú Kazinczy utca 9-es. Csalóka az egyetértés: bár látszólag minden fél a zsidónegyed rehabilitációját szorgalmazza, Belső-Erzsébetvárosban továbbra is bontják a műemlék épületeket - írja a Magyar Hírlap. Az Óvás! Egyesület az UNESCO-hoz fordul, a közérdek szerinte felülírhatja a befektetők anyagi érdekeit.
Nagy riadalmat keltett Perczel Anna építész tavalyi helyzetértékelése, melyből kiderült: a régi pesti zsidónegyed egyharmada eltűnhet, ha érvényben marad a VII. kerület hatályos szabályozási terve. Az ekkor létrejött Óvás! Egyesület elérte ugyan, hogy az UNESCO világörökségi védelmét élvező Andrássy út védőzónájaként a zsidónegyed is területi védelmet kapjon, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) ez irányú határozata visszamenőleg nem érvényteleníthette a jogerős bontási engedélyeket. Azóta 51 belső-erzsébetvárosi épület kapott ideiglenes műemléki védelmet, az új kerületi szabályozási terv azonban még várat magára.
Perczel Anna, utalva arra, hogy a kerület illetékesei a terv szakhatósági egyeztetési folyamatába nem vonták be a civil szervezetként jelentkező Óvás!-t, elmondta: továbbra sem alakult ki szakmai kapcsolatuk az önkormányzattal.
Nem tétlenkedik a kerület önkormányzata sem: miközben az Óvás! minden lehetséges szálat megmozgat a további bontások megakadályozására, a kerület vezetése újabb, az egyesület szakmai álláspontját figyelmen kívül hagyó rehabilitációs programot indítana.
A terület védetté nyilvánítása óta több önkormányzati tulajdonú épületet eltűnt, mint például a klasszicista stílusú Kazinczy utca 9-es számú, de tervezik az Akácfa utca 61. alatt található, Pollack Mihály építette földszintes épület elbontását is. Az indoklás többnyire az, hogy míg jelentősebb állami támogatásra az életveszélyessé vált épületek felújításánál nem számíthatnak, addig a bontásra ítélt épületek lakóinak új otthont kell biztosítaniuk. A tapasztalat azt mutatja, ezzel az indokkal gyakran irodaépületeknek teremtenek csak helyet. A lakosságot viszont gyakran azzal tüzelik a rehabilitációt szorgalmazó civilek ellen, hogy az épületek műemlékké nyilvánítása a jelenlegi állapotukban konzerválná otthonaikat.
A teljes cikk a Magyar Hírlapban