Múlt-kor.hu

Az aranykalitkában felnőtt II. Erzsébet mindig is vágyott a kihívásokra

Az aranykalitkában felnőtt II. Erzsébet mindig is vágyott a kihívásokra

2019. február 12. 15:41 Múlt-kor

A háború szereplője

1940 tavaszán német csapatok rohanták le Dániát és Norvégiát. Chamberlain lemondott, és Winston Churchill lett a miniszterelnök. Churchill kijelentette az alsóház előtt, hogy Nagy-Britanniának „hadat kell viselnie, tengeren, szárazföldön és a levegőben, minden erőnkkel”. A norvég királyi család is megérkezett Londonba, miután menekülni voltak kénytelenek hazájukból. A hercegnőket Windsor várába küldték, ahol a háború hátralevő részét töltötték – a koronázási ékszerekkel együtt, amelyeket papírba csomagolva őriztek a vár földalatti páncéltermeiben.

A két hercegnő kulcsfontosságú volt a propaganda számára – a média azt tudatta a lakossággal, hogy egy titkos helyen vannak valahol vidéken, ahol gázálarccal járnak-kelnek és saját zöldségeskertjükben termelik a sárgarépát és a burgonyát. A hercegnők azonban valójában nem voltak kiemelve a háború jelentette fenyegetés alól – mintegy 300 bomba hullott a windsori birtokra a háború során, így gyakran ébresztették őket éjszaka, hogy lemeneküljenek a vár alatti óvóhelyekre. A miniszterelnökhöz hasonlóan „szirénaruhában” aludtak, azaz praktikus, meleg, cipzáros kezeslábasban, amelyben azonnal menekülhettek.

A királyi palota többször elutasította a kéréseket, hogy Erzsébet is szólaljon meg a rádión. A Luftwaffe 1940-es terrorbombázásai során a király és királyné meggondolták magukat, és egy olyan pillanatban, amikor égető szükség volt az Egyesült Államok támogatására, megengedték, hogy Erzsébet szóljon az észak-amerikai gyermekekhez egy különleges adásban. Október 13-ai beszédében elmondta, ő és húga mennyire együtt éreznek azokkal, akiket evakuáltak otthonaikból, mivel „tapasztalatból tudjuk, milyen távol lenni azoktól, akiket legjobban szeretünk.” A beszéd nagy sikert aratott.

„Ez alkalommal mind a frontvonalban vagyunk” – mondta karácsonyi rádióbeszédében a király, a brit városok bombázása pedig 1940 áprilisáig folytatódott. Nagy-Britannia hosszú, fokozottan nehéz periódusba lépett – 1941-ben a világon elsőként vezette be a sorozást az egyedülálló nők körében. Amikor Erzsébet betöltötte a 16-ot, kérlelte édesapját, hadd lépjen be a munkaközvetítő rendszerbe. Egy interjún részt is vett, azonban nem sorolták be sehova – a lányait védeni kívánó VI. György nagy megkönnyebbülésére.

1943 végén, amikor Erzsébet már 17 éves volt, Fülöp látogatóba érkezett karácsonyra. Elbűvölte Erzsébet iránta tanúsított csodálata, valamint a családi élet „egyszerű kellemessége”, amely annyira más volt, mint saját boldogtalan gyermekkora. A háborúba már úgy tért vissza, hogy egészen lázba jött a gondolattól, hogy feleségül vegye a hercegnőt, és apja, Görögországi György még VI. György előtt is felvetette az elképzelést. Ez azonban hiba volt, a brit király megdöbbenve közölte, hogy Erzsébet túl fiatal, Fülöp pedig „jelen pillanatban ne gondoljon többet erre”. Az uralkodó nem akarta elveszíteni lányát, az udvarbeliek pedig „durvának, modortalannak” tartották Fülöpöt. A legnagyobb kivetnivaló természetesen származása és háttere volt – az egyik udvaronc szavaival: „egyetlen szóban össze lehet foglalni: német.”

Erzsébet 1944-ben betöltötte 18. életévét, és hivatalos funkciókat is betöltött az udvarban. Apja kitartott amellett, hogy úgynevezett „állami tanácsossá” nevezzék ki (a királyi család tagjai általában 21 éves koruktól tölthetik be ezt a szerepet, melynek keretében a király megbízhatja őket bizonyos hivatalos teendőkkel), és a hercegnő egy rövid olaszországi látogatás idején helyettesítette is Györgyöt – egy gyilkossági ügyben írt alá egy kegyelmi rendeletet. Első nyilvános beszédét egy gyermekkórházban adta, az év őszén pedig ő avatta fel az HMS Vanguard csatahajót. Erzsébet azonban ennél többet akart – a fegyveres erőknél kívánt szolgálni. 1945 elején végül a király beadta derekát, és megengedte neki, hogy a Kiegészítő Területvédelmi Erőknél mentőautót tanuljon vezetni.

Az aldershoti laktanyában eleinte különválasztották a többi újonctól, és a tiszti étkezőbe vitték enni – egészen addig, amíg az újságok tudomást nem szereztek jelenlétéről, és a hercegnő napi rutinja felülvizsgálatra nem került. Később Erzsébet azt mondta, ez volt életében az egyetlen olyan időszak, amikor vele egykorúakkal szemben próbálhatta ki magát. A kormány számára hatalmas propagandafogás volt Erzsébet kiképzése: a róla készült fényképek, melyeken csavarkulcs van a kezében, vagy a járművek mellett áll, a szövetséges országok minden hírlapjának címoldalán voltak.

Az aranykalitkában felnőtt II. Erzsébet mindig is vágyott a kihívásokra

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra