A francia ellenállás ikonikus alakjáról készített filmet Nemes Jeles László
2026. május 26. 16:52
Új történelmi játékfilm dolgozza fel a francia ellenállás ikonikus alakja, Jean Moulin 1943-as letartóztatását és a Klaus Barbie Gestapo-tiszttel vívott végső küzdelmét. Az Olivier Demangel forgatókönyve alapján készült, a történelmi hűségre törekvő alkotást az Oscar-díjas Nemes Jeles László rendezte. A cannes-i filmfesztiválon bemutatott produkció újszerű megközelítéssel, a meglévő archívumokra és a személyes helytállásra fókuszálva mutatja be a 20. századi európai történelem egyik legfontosabb emberi és ideológiai összecsapását.
A Moulin című nemzetközi koprodukcióban megvalósult alkotás a főhős utolsó napjainak szubjektív rekonstrukciójára vállalkozik. A címszerepet a francia Gilles Lellouche alakítja, míg a lyoni Gestapo hírhedt vezetőjét, Klaus Barbie-t a német Lars Eidinger formálja meg.
A készítők szándéka szerint az alkotás nem hagyományos életrajzi film, hanem a humanizmus és a totalitárius diktatúra közötti morális küzdelem ábrázolása. A produkcióhoz kötődő kutatómunka során a forgatókönyvíró a Gestapo fennmaradt irataira és történelmi tanácsadók segítségére is támaszkodott annak érdekében, hogy a fizikai és pszichológiai terror korabeli módszereit a lehető legpontosabban, de a túlzó pátoszt mellőzve jelenítsék meg.
Jean Moulin a második világháború alatti francia ellenállás legjelentősebb vezetője és mártírja volt, akit Charles de Gaulle tábornok azzal a feladattal bízott meg, hogy egyesítse a széttagolt földalatti mozgalmakat. Moulint 1943. június 21-én, a lyoni Caluire-et-Cuire-ben tartott titkos találkozó során tartóztatták le, miután a szervezetbe beépült informátorok elárulták.
A fogságban a lyoni hóhérként is ismert Klaus Barbie hallgatta ki és vetette alá brutális kínzásoknak a Montluc börtönben, illetve a Gestapo helyi központjában. Moulin a kegyetlen bánásmód ellenére sem fedte fel társai kilétét, és a folyamatos bántalmazások következtében vesztette életét 1943 júliusában, a Németországba történő deportálása közben.
A filmalkotás a készítők szerint különös hangsúlyt fektet az ellenállás mibenlétének újraértelmezésére, amely Moulin esetében a hallgatásban és a végső önfeláldozásban nyilvánult meg. A történelmi források hiányosságai miatt a letartóztatást követő napok pontos eseményeit homály fedi, a németek ugyanis nem vezettek hivatalos jegyzőkönyvet a kihallgatásokról.
Ezt az űrt a produkció a korszak atmoszférájának hiteles megteremtésével és az emberi esendőség bemutatásával hidalja át, kiemelve, hogy Moulin tisztában volt saját fizikai határaival, mégsem tört meg. Az alkotók célja, hogy a huszadik századi történelem e tragikus epizódját egyetemes és időtlen példaként mutassák be a jövő generációi számára.
A film várhatóan 2í26 őszétől lesz a látható a magyar mozikban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
