A bombázások lerombolják Irán világörökségi helyszíneit is
2026. május 11. 18:27
Súlyos és egyelőre felbecsülhetetlen értékű károkat szenvedett Irán kulturális és épített öröksége az Egyesült Államok és Izrael által indított februári és márciusi légicsapás-sorozatok következtében – mutatja be az AFP francia hírügynökség és az iráni hatóságok legfrissebb helyzetjelentése. Az április 8-án életbe lépett törékeny tűzszünet óta a helyi restaurátorok megkezdték a legalább 140 történelmi emlékhely – köztük öt UNESCO világörökségi helyszín – állagmegóvását, azonban a teljes helyreállítás évekig tarthat, és a műemlékek eredetisége is veszélybe került.
Hasszán Fartúszi, az UNESCO iráni nemzeti bizottságának elnöke szerint a bombázások és a robbanások okozta lökéshullámok több mint 140 kulturális szempontból kiemelkedő helyszínt érintettek. A legsúlyosabb károkat a teheráni történelmi központban található, 2013 óta UNESCO-védelem alatt álló Golesztán-palota szenvedte el.
Dzsabbár Avadzs, a múzeumegyüttes igazgatója az IRNA iráni állami hírügynökségnek elmondta, hogy a palota nyílászáróinak több mint fele megsemmisült. Súlyosan megrongálódott a híres Tükörterem, amelynek mennyezetét és falait apró tükörmozaikok borítják, valamint a 19. századi európai és perzsa stílusjegyeket ötvöző Márványtrón is. Ali Omid Ali, a palota restaurálási vezetője szerint jelenleg a meggyengült szerkezetek stabilizálása zajlik; a komplexum továbbra is zárva tart a nagyközönség előtt, a teljes helyreállítás költségeit pedig kezdetben 1,7 millió dollárra becsülik, bár ez az összeg várhatóan emelkedni fog.
A teheráni célpontok – köztük a Szaadábád palotakomplexum – mellett vidékre is kiterjedtek a kulturális veszteségek. A hatóságok szerint az UNESCO-listás helyszínek közül Iszfahánban megsérült a negyvenoszlopos Csehel Szotún-palota és a Péntek-mecset, valamint a Horramábád-völgy őskori régészeti lelőhelyei is.
Az iráni épített örökség pusztulása a 2026. február 28-án kitört háborús konfliktus közvetlen következménye. Az izraeli és az amerikai légierő összehangolt, több hullámban végrehajtott légicsapás-sorozatot indított az iráni rezsim kulcsfontosságú katonai és nukleáris létesítményei (légvédelmi rendszerek, ballisztikusrakéta-kilövők, fegyvergyárak és parancsnokságok) ellen. Mivel e katonai célpontok egy része sűrűn lakott, történelmi városmagok közelében helyezkedik el, a robbanások lökéshullámai elkerülhetetlenül kárt tettek a műemlékekben is.
A helyreállítási munkálatokat nemcsak a továbbra is feszült, konfliktusos légkör (különösen a tengerparti és öbölmenti területeken folytatódó szórványos összecsapások), hanem a forráshiány is hátráltatja. Az amerikai blokád alatt álló, gazdaságilag kimerült iráni kormányzat eddig nem különített el központi költségvetést a kulturális rehabilitációra. Ahogy Fartúszi rámutatott, a nemzetközi szervezetek költségvetése is korlátozott, és a legnagyobb veszteség a műemlékek pótolhatatlan "eredetisége", amelyet a legkiválóbb restaurátori munka sem tud már teljesen visszaadni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
