Víz alatti robot vizsgálja Franciaország legmélyebben fekvő hajóroncsát
2026. május 4. 13:04
Franciaország eddig ismert legmélyebben fekvő, több mint 2500 méteres mélységben azonosított 16. századi hajóroncsát térképezte fel egy távvezérlésű robot a Földközi-tengeren. A leletmentés és a terület 3D-s szkennelése páratlan tárgyi bizonyítékokkal szolgál a kora újkori mediterrán hajózásról, hiánypótló adatokat nyújtva az írásos forrásokban alulreprezentált korabeli kereskedelmi hálózatokról.
A dél-franciaországi Ramatuelle és Saint-Tropez partjainál fekvő, „Camarat 4” kódnéven nyilvántartott roncsot a francia haditengerészet egy rutinszerű tengerfenék-felmérés során fedezte fel az elmúlt évben. A biztonsági okokból titokban tartott helyszínen a feltárást a haditengerészet és a régészek egy akár 4000 méteres mélységig is bevethető távirányítású robot segítségével végzik. Az eszköz három óra alatt több mint 86 ezer nagy felbontású felvételt készített a tengerfenékről, amelyekből a kutatók egy rendkívül részletes 3D-s modellt építenek fel az ásatás dokumentálására.
A tengerfenéken egy ágyú, fémrudak, valamint több száz, viszonylag épen maradt kancsó és tányér fekszik. Franca Cibecchini régész tájékoztatása szerint a rakomány alapján a vízi jármű valószínűleg egy északnyugat-olaszországi, liguriai kereskedőhajó volt, amelyet Genovában vagy a közeli Savona kikötőjében pakolhattak meg mázas kerámiákkal.
A robotkarok precíz irányításával a felszínre emeltek néhány sértetlen leletet is. Marine Sadania, az ásatás vezető régésze elmondta: a marseille-i laboratóriumba szállított, sötétkék vonalakkal, türkizkék és sáfránysárga virág-, kereszt- és halmotívumokkal díszített kerámiák Franciaország történetének legmélyebbről felhozott régészeti leletei.
A 16. századi Földközi-tenger a globális áruforgalom és a kulturális csere kulcsfontosságú tranzitútvonala volt. Bár a korszak állami hadiflottáiról bőséges dokumentáció maradt fenn, Marine Sadania hangsúlyozta, hogy a mindennapi kereskedelmet bonyolító átlagos teherhajókról meglehetősen hiányosak a levéltári adatok. A liguriai régió a korszakban a kerámiagyártás és a tengeri áruforgalom egyik meghatározó csomópontjaként funkcionált.
A Camarat 4 roncsának épségben maradt, mélytengeri időkapszulaként működő rakománya éppen ezért elengedhetetlen a reneszánsz kori fogyasztási cikkek terjeszkedésének, a korabeli navigációs útvonalaknak és a Mediterráneum nyugati medencéjét átszelő komplex gazdasági hálózatoknak a pontosabb megértéséhez.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
