Visszakapja a Húsvét-sziget a Thor Heyerdahl által elvitt kincseket

2019. április 1. 14:40 MTI

A restitúcióról az oslói Kon-Tiki múzeum és a chilei kulturális minisztérium írt alá megállapodást Santiago de Chilében, a Chilei Nemzeti Könyvtárban – írja a BBC az AFP tudósítását idézve. A 2002-ben, 87 évesen elhunyt Thor Heyerdahl végezte az első rendezett ásatásokat a Húsvét-szigeten (az őslakosok nyelvén: Rapa Nui) 1955-1956-os és 1986-1988-as expedíciója alkalmával. A norvég utazó azáltal lett világhírű, hogy 1949-ben egy balsafatutajjal megtette a Peru és Polinézia közti 6000 kilométeres távolságot, és ezzel bebizonyította, hogy Dél-Amerika ősi népei képesek lehettek tengeren elérni és benépesíteni a Csendes-óceán déli részének szigetvilágát. A DNS-vizsgálatok később azt igazolták, hogy nem dél-amerikai, hanem délkelet-ázsiai migránsok népesítették be a dél-csendes-óceáni szigeteket.

Az aláírási ceremónián részt vett a néhai norvég felfedező fia, ifjabb Thor Heyerdahl is, aki azt mondta, hogy a Húsvét-szigeti ásatásokból származó tárgyak repatriálásával teljesítik apja azon ígéretét, miszerint elemzés és publikálás után visszaadják azokat a rapanui népnek. A Kon-Tiki múzeum igazgatója, Martin Biehl közös érdeknek nevezte, hogy a leletek visszakerüljenek a Húsvét-szigetre, “de főleg egy jól felszerelt múzeumba”. Consuelo Valdes chilei kulturális miniszter tárcája küldetésének nevezte, hogy támogassa a rapanui nép “jogos igényét” kulturális öröksége visszaszerzésére. A restitúció részletei nem ismertek, az érdekelt felek szavaiból csak annyi derült ki, hogy az hosszabb időt igényel. A Húsvét-sziget – és Chile – visszaköveteli a londoni British Museumtól is a Hoa Hakananai nevű egyedülálló moai szobrot, amelyet Richard Powell, a Topaze nevű brit hajó kapitánya 1868-ban vitt el a Chile partjaitól 3500 kilométerre fekvő szigetről. A rapanuik vissza szeretnének kapni egy másik moai szobrot is, amelyet Párizsban őriznek.