Vandálok pusztítják Platón athéni Akadémiáját
2026. június 15. 06:59
Súlyos vandalizmus és elhanyagoltság jellemzi Platón egykori athéni Akadémiájának régészeti lelőhelyét - hívta fel a figyelmet a Kathimerini című görög napilapban megjelent legfrissebb oknyomozó riport. Vasziliki Sziuti újságíró beszámolója rávilágít a helyi műemlékvédelem egyik legsúlyosabb mulasztására, amelynek következtében a nyugati filozófia és a tudományos gondolkodás bölcsőjeként számon tartott ókori intézmény romjai méltatlan körülmények között, őrizetlenül pusztulnak.
Az athéni Eleonasz negyedben található régészeti park területén az ókori márványtömböket falfirkák borítják, a történelmi műemlékek között pedig kóbor állatok számára tákolt menedékek, valamint illegális tűzrakóhelyek találhatók.
A lap helyszíni tapasztalatai és a helyi lakosok beszámolói alapján az érdemi felügyelet nélkül hagyott parkban rendszeresek a bűncselekmények, a terület szélén egy konténerben kialakított Digitális Múzeum ablakait pedig betörték. A tájékoztató feliratok hiánya miatt a nemzetközi egyetemekről - többek között az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Németországból - érkező kutatók és hallgatók számára szinte beazonosíthatatlanok a Kr. e. 4. századi filozófiai iskola pontos maradványai.
Jeórjiosz Szteirisz, az Athéni Nemzeti és Kapodisztriasz Egyetem középkori és reneszánsz filozófiaprofesszora a lapnak nyilatkozva rámutatott az emlékezetpolitikai paradoxonra. Míg az Arisztotelész által alapított, történelmileg kisebb presztízsű és rövidebb ideig működő rivális iskola, a Lükeion (Líceum) ma gondozott régészeti parkként funkcionál, addig a mintegy ezer éven át fennálló, a korabeli világ legkiválóbb elméit vonzó platóni Akadémia területe teljesen gazdátlan. A biztonsági hiányosságokat jól mutatja, hogy a közelmúltban egy külföldi filozófiaprofesszort a lelőhelyen fényes nappal raboltak ki, más tudományos rendezvényeket pedig a parkban randalírozók zavartak meg.
Platón Kr. e. 387 körül alapította meg iskoláját az ókori Athén nyugati határában, a Kéfiszosz folyó és a Kolónosz Hippeiosz domb közelében fekvő ligetben. A tudományos kutatások a területen 1908-ban kezdődtek Panajótisz Kasztriotisz vezetésével. Az átfogó feltárásokat az 1920-as évek végétől Panajótisz Arisztofron építész finanszírozta, Konsztantinosz Kuruniotisz régészprofesszor irányítása mellett.
Ekkor azonosították az Akadémiát a Dipülon-kapuval összekötő ókori utat, egy Kr. e. 5. századi temetőt, valamint 1933-ban a híres négyzetes perisztüliont (oszlopcsarnokot), amely a kutatók szerint a filozófiai viták vagy a testgyakorlás helyszíne lehetett. A második világháború miatt megszakadt, majd az 1950-es években Foivosz Sztavropulosz által folytatott ásatások során került elő Lükurgosz athéni szónok családjának temetkezési helye is.
Az Akadémia nem pusztán egy ókori romkert, hanem a kritikai gondolkodás, a logika és a dialógusra épülő tudományos módszertan fizikai szülőhelye. A görög szakemberek és a nemzetközi tudományos közösség képviselői szerint az ókori athéni filozófiai hagyomány központjának rehabilitációja és a modern egyetemi hálózathoz való szerves integrálása elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a terület betölthesse eredeti, a globális kulturális örökségben elfoglalt rangjának megfelelő szerepét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
