Feltárták Írország legnagyobb viking települését
2026. június 14. 17:44
Kiterjedt viking település és egy hatalmas központi épület nyomaira bukkantak régészek az írországi Woodstown területén a Stavangeri Egyetem Régészeti Múzeumának legfrissebb tájékoztatása szerint. Az ír és norvég kutatócsoport munkája egyedülálló bepillantást enged a 9. századi skandináv hódítók mindennapjaiba. A leletek azt igazolják, hogy a helyszín nem csupán átmeneti rablótábor volt, hanem a korabeli észak-európai kereskedelmi hálózat egyik legfontosabb, tartósan lakott központja.
A Waterford Városi és Megyei Tanács, valamint a norvég egyetem közös ásatása során egy rendkívüli méretű építményt vizsgálnak a Suir folyó partján, amelyet geofizikai módszerekkel azonosítottak. Kristin Armstrong-Oma, a múzeum igazgatója szerint a maradványok egy monumentális hosszúházhoz vagy csarnokhoz tartozhatnak, amely a politikai, kereskedelmi és társadalmi élet központjaként funkcionálhatott a 850 és 950 közötti évtizedekben.
A szakemberek a területen ezüst mérésére szolgáló súlyokat, olvasztótégelyeket, nyersfémet és salakot is találtak, ami fejlett fémművességre és kiterjedt kereskedelemre utal. Håkon Reiersen egyetemi docens kiemelte, hogy a feltárt norvég zsírkő edénytöredékek egyértelműen bizonyítják a közvetlen kapcsolatot a skandináv anyaországgal, mivel a hőálló anyagból készült mindennapi eszközöket egyenesen Norvégiából hozták magukkal a telepesek.
A leletanyag különösen fontos darabja egy templomi vagy kolostori ereklyetartóról származó fémveret, amely a délnyugat-norvégiai Rogaland régióhoz köti a lakosokat. Bár az ilyen típusú szakrális tárgyak gyakran zsákmányként kerültek a hódítókhoz, jelenlétük azt mutatja, hogy Woodstown kulcsfontosságú állomás volt a tengeri útvonalakon. A lelőhely tudományos jelentőségét az adja, hogy a területre a későbbiekben nem épült modern infrastruktúra. Ezzel szemben a közeli Waterford vagy éppen Dublin, amelyek szintén megerősített folyami táborként indultak, mára teljesen beépültek, ami nagymértékben korlátozza a régészeti kutatásokat.
A woodstowni felfedezés jelentősen árnyalja a viking korról alkotott történelmi képet. A 8. század végétől a 11. század közepéig tartó periódust sokáig elsősorban a fosztogatásokkal azonosították, ám a 9. század közepétől a skandináv hajósok egyre több állandó települést hoztak létre. Ezek a katonai és kereskedelmi bázisok indították el a korai ír városiasodást, bekapcsolva a szigetet a nemzetközi áruforgalomba.
Egy 2020-as genetikai vizsgálat már korábban is kimutatta, hogy az írországi vikingek jelentős norvég felmenőkkel rendelkeztek, szemben az angliai dán dominanciával. A most feltárt építmények és mindennapi használati tárgyak pedig végre megcáfolhatatlan fizikai bizonyítékot szolgáltatnak a tartós megtelepedés folyamatára és a skandináv népek írországi életmódjára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
